A meseszerűség
In: HarmoNet, 2005. június 27.
http://www.harmonet.hu/csalad_otthon/7494-a-meseszeruseg.html
http://www.harmonet.hu/csalad_otthon/7494-a-meseszeruseg.html?page=2

„Milyen a mese, mint műalkotás? Mi különbözteti meg az ábrázoló fikciótól, és miben képes túllépni rajta? Kiindulópontként kíséreljük meg alaposabban áttekinteni ismertetőjegyeit!”

Antalfai Márta
Lelki fejlődésünk dimenziói
In: Fordulópont, 46. sz., A mese világnyelve? 11. évf. 2009. 4. sz. p. 29-37.
http://www.fordulopont.hu/antalfai%20marta.pdf

A mesék „… az ősi beavatási rítusokat idézik, s korunk számára is figyelemre méltóak a személyiség fejlődési útját feltáró dimenziói. Ez a mesék szimbólumvilágának labirintusában rejtőzik, amit a pszichológia sokféle irányzatán belül az analitikus lélektan segítségével …” mutat be a szerző.

Az emberiség emlékezete
In: Harmonet, 2003. augusztus 21.
http://www.harmonet.hu/ezoteria/4048-az-emberiseg-emlekezete.html

Korunk emberének elmagányosodásától, az érzelmek rehabilitálásának igényétől, az embert emberré minősítő értékek átadásának fontosságától jut el a szerző az érzelmek nevelésének kérdéséig, amelyhez az esztétikum kínálja a legjárhatóbb utat. Ebbe a körbe tartozik a zene és a népköltészet, a mondókák, játékok, dalocskák, s a mese.
Ez utóbbinak, a népmesének az ember erkölcsi fejlődésében betöltött szerepével és a népmesék létrejöttével ismerkedhetünk meg a cikk további részében.

Balatoni Kinga
Boldizsár Ildikóról és a mesék gyógyító erejéről
In: Meseterápia – Boldizsár Ildikó honlapja
http://www.meseterapia.hu/index.php?action=interjuk

A tanúságos riport elolvasását jó szívvel ajánljuk mindenkinek! Nemcsak a meseterapeuta, mesekutató Boldizsár Ildikó pályáját ismerhetjük meg belőle, de azt is, hogyan használhatjuk – akár mi magunk is – a csak a népmesékben kikristályosodott, évszázados tudást.

Balogh Edina
Hogy az olvasás öröm legyen: Tanulási zavarok diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
In: Nők lapja, 2002. 10. 09.
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20021009/hogy_az_olvasas_orom_legyen/

„Ha egy kisgyerek a többiekkel egy időben nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, és iskolai teljesítménye jóval elmarad az intelligenciaszintjének megfelelőtől, tanulási zavarok állhatnak a háttérben.” A szerző segítséget ad ahhoz, hogy idejében felismerhetők legyenek a tünetek.

Balogh Edina
Hogy az olvasás öröm legyen. 2. rész
In: Nők lapja, 2002. 10. 09.
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20021009/hogy_az_olvasas_orom_legyen_-_ii_resz/

„A tanulási zavaroknál igen fontos szerepe van a megelőzésnek is. Biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási képességeinek fejlődését. A versmondás, éneklés, mesemondás, nagyban segíti a kicsik nyelvi fejlődését.”

Bán Annamari
Nevelj olvasó gyermeket!
In: Okosbaba honlap, 2007. január 28.
http://www.okosbaba.hu/ertelmi-fejlodes/olvasas-olvasova-neveles/87-nevelj-olvaso-gyermeket

Az írásban gyakorlati tanácsokat olvashatunk arról, hogyan nevelhetjük – még iskoláskora előtt – gyermekünket majdan igazi olvasóvá.

Bartos Éva (szerk.)
Segített a könyv, a mese: Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. Budapest: Magyar Olvasástársaság, 1999. [elektronikus változat] URL: http://mek.oszk.hu/05400/05496/05496.htm

A kötet pozitív válasz arra a kérdésre: létezik-e, funkcionál-e az életet segítő irodalom, s azt sugallja, hogy minden a felnövekvő nemzedékért, a gyerekekért kell történjen! A mesével, az olvasással, a könyvek megszerettetésével elő tudjuk segíteni, hogy minél több harmonikus, kiegyensúlyozott, teherbíró, stabil gyermeki személyiség induljon neki az életnek.
A könyv a Magyar Olvasástársaságnak a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekciójával és a Könyvtárostanárok Szervezetével 1997-ben meghirdetett országos pályázatára beérkezett, közel 300 munkából nyújtott válogatás. A szerzők – nyolc évestől nyolcvan évesig – gyermekek, szülők, nagyszülők, óvónők, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok, pszichológusok, lelkészek, könyvtárosok, akik azért ragadtak tollat, mert fontosnak tartották, hogy emlékeiket, gondolataikat, élményeiket megosszák másokkal. Vallomásaik, történeteik azt példázzák, hogy az életben adódó kritikus válsághelyzetekből hogyan sikerült éppen a könyvek, az irodalom, a mese segítségével kijutniuk, másokat kijuttatniuk, konfliktusaikat feldolgozni, lelki békét, megnyugvást találni.
A kötet bevezető tanulmányában Bartos Éva mutatja be az "alkalmazott irodalom" spontán és tudatos formáit, a gyógyító célú és a személyiségfejlesztő biblioterápia lehetőségeit az iskolában, a családban és az öngyógyításban. A záró tanulmányban pedig, Pápayné Kemenczey Judit egy 10 – 14 éves gyerekek körében végzett, újszerű olvasásvizsgálata eredményeivel nyomatékosítja a felnőtt társadalom felelősségét.
A hivatásos segítő foglalkozásúak megismerhetik belőle az olvasmányélmények befolyásoló hatását, munkájuk során pedig, alkalmazhatják a biblioterápiát.

Batt, Adie
A könyvtár integráló szerepe: a croydoni megoldások
In: Könyvtári figyelő, 50. évf. 2004. 3. sz. p. 599-605.
http://epa.oszk.hu/00100/00143/00052/batt.html

Gyermekkönyvtáraink ma már sokszínű programokat kínálnak a 0-7 év közötti kisgyermeknek és szüleik számára. A londoni Croydon kerület önkormányzatának környezetvédelmi, kulturális és sport-főosztályához tartozó könyvtári hálózat helyettes vezetőjének a British Council és a Könyvtári Intézet 2004. április 13-án rendezett konferenciáján elhangzott előadása alapján készült cikkből további, olyan kisgyermekek fejlesztését szolgáló programtípusokat ismerhetünk meg, amelyek bevezetését, honosítását hazai gyermekkönyvtárainknak is érdemes fontolóra venniük.

Benedek Janka
Az Óperenciás tengeren is túl – lehet az internettel olvasásra nevelni?
In: Irodalmi internet napló, 2010. 03. 27.
http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/weblibrary/856-az-operencias-tengeren-is-tul-lehet-az-internettel-olvasasra-nevelni

„A 20-21. század számos olyan eszközt adott a kezünkbe, amelyek pedagógiai szempontból is hasznosak lehetnének, mi mégsem aknázzuk ki őket megfelelően. Ugyan az internetet egyre többet, szívesebben és hatékonyabban alkalmazzák oktatásban és a tanulásban, de azt még nem sikerült felismernünk, hogy társunk, segítségünk és eszközünk lehet abban is, hogy a gyerekekben – de akár a felnőttekben – újra felébresszük a kedvet a <minőségi olvasás> iránt. A meseoldalak lehetnének a tökéletes példák arra, hogy – megfelelően használva – felneveljük a jövő kis könyvmolyait.”

Boda András
Meseszolgálat és könyvbatyu
In: Népszabadság online, 2010. 06. 07.
http://nol.hu/lap/kult/20100607-meseszolgalat_es_konyvbatyu

„Hátrányos helyzetű gyerekeknek olvastak fel meséket önkéntes egyetemisták két hónapon át Kaposvárott. A kísérleti program olyan sikeres volt, hogy a Magyar Olvasástársaság szeretné országos mozgalommá bővíteni az ingyenes meseszolgálatot.”

Boldizsár Ildikó
A mese mint gyógyító erő
In: Új forrás, 31. évf. 1999. 8. sz. p. 30-34.
http://epa.oszk.hu/00000/00016/00048/9908_06.htm

„A mese egyik terápiás értéke abban rejlik, hogy minden történet az egyensúlyhoz (egészséghez) vezető utat mutatja meg, mégpedig azzal a felhívással, hogy nem megszenvedni kell az egyensúly megbomlását, hanem helyreállítani.” A meseterapeuta szerző a „Vízi Péter és Vízi Pál” című mese alapján mutatja be a mesék gyógyító erejét.

Boldizsár Ildikó
Mi a meseterápia?
In: Meseterápia - Boldizsár Ildikó honlapja
http://www.meseterapia.hu/index.php?action=mia

Az autentikus áttekintésből megtudhatjuk, hogyan szolgálták mindig is a népmesék az emberek egészségét, s segítenek ma is. „Mesét mondani és mesét hallgatni az életben maradásért - ez a meseterápia egyik legfontosabb célja …”. A meseterapeuta szerző leírja azt is, miben különbözik a meseterápia a pszichoterápiától, kik vehetik igénybe, és hogyan működik.

Boros Mariann
Fejleszti a fantáziát, gazdagítja a szókincset: Mi az?
In: Femina, 2010. 08. 17.
http://www.femina.hu/gyerek/iskolakezdes/fejleszti_a_fantaziat_szelesiti_a_latokort_gazdagitja_a_szokincset_mi_az

„Az olvasás az egyik leghasznosabb elfoglaltság, a felmérések szerint manapság mégis egyre kevesebben vesznek könyvet a kezükbe. Nem csupán a tanulás alapvető eszköze, a kikapcsolódás remek formája is egyben. Amellett, hogy élvezetes, fejleszti a fantáziát, szélesíti a látókört, gazdagítja a szókincset.”
„A mesélést nem lehet elég korán kezdeni, és nem létezik felső korhatár sem. Minél több történetet hall a pici, annál élénkebb lesz a fantáziája, és általában érdeklődőbb, nyitottabb lesz a világ dolgai iránt.”

Budavári Klára
Horror a gyermekirodalomban
Elhangzott 2009. október 2-án, Az olvasó gyermek című konferencián, a IX. Győri Szalon keretében.
In: Könyvtári levelező/lap: Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hír- és levelezőlapja, 21. évf. 2009. 10. sz. p. 3-7.
http://epa.oszk.hu/00300/00365/00090/pdf/KLL_EPA00365_2009-10_003-007.pdf

„A jó mesékben valódi tudás van. Szoktak mai szülők riadozni, ha igazi népmesék kerülnek a felolvasandók közé, azok ugyanis tele vannak rémségekkel. Az igazi mesék – a magyar népmesék többsége, vagy a Grimm mesék például – a horrort nem oldják fel akkor sem, ha a legkisebbik fiú sok gyötrelem után diadalmaskodik. Nagy hiba a meséket megszelídíteni. Óvónő ismerősömmel beszélgettem erről, és azt mondta, hogy az óvodák tantervéből szigorúan kitiltották például a Grimm-meséket. Akkor most dugjuk a homokba a fejünket? Rakjuk a gyerekeket üvegbúra alá, válasszuk a kényelmesebb megoldást? Amiről nem beszélünk, az nincs? És ha egyszer az üvegbúra elpattan vagy kikerül alóla a gyerek, akkor vállaljuk azt a kockázatot, hogy nagyon nagy bajt okoztunk? Ne rejtsük el előlük ezt a világot, hanem kézen fogva vívjunk meg a mesék sárkányával!”

Csépe Valéria
Az „agyfényesítő" zene
In: Mindennapi pszichológia, 2010. 1. sz.
http://www.ringato.hu/userfiles/image/0_minden_fajl/agyfenyesito1%281%29.jpg
http://www.ringato.hu/userfiles/image/0_minden_fajl/agyfenyesito2%281%29.jpg
http://www.ringato.hu/userfiles/image/0_minden_fajl/agyfenyesito3%281%29.jpg
http://www.ringato.hu/userfiles/image/0_minden_fajl/agyfenyesito4%281%29.jpg

A pszichológus szerző ismertterjesztő cikkében olyan friss kutatások eredményeit írja le, amelyből arra következtethetünk, hogy a zene és az ének az agy fejlődésére gyakorolt hatása miatt annyira fontos, hogy meghatározó része kellene, hogy legyen a gyermekkornak.
„A zene azonban nem csupán egyfajta <agyfényesítő>. Erőteljesen hat az érzelmekre, a mozgásfejlődésre, az ének mintegy húzza a nyelvi fejlődést. Az együtténeklés, az énekkel, mozgással kísért ringatók, döcögtetők az anya-gyerek kapcsolatnak is legalább olyan jót tesznek, mint a közös játék, s az esti mese.”

Csépe Valéria
Bébi Einstein
In: Mindennapi pszichológia, 2010. 2. sz.
http://mipszi.hu/cikk/100415-bebi-einstein

Miért ideje „a babaokosítással kapcsolatban a pszichológusok és gyermekorvosok szakmai ellenállására odafigyelni”? Erre kapunk választ a pszichológus szerzőtől.

Csépe Valéria
Mit tud a gyermeki agy?
Tíz kérdés az olvasás fejlődéséről és fejlődési zavaráról
In: Mindennapi pszichológia, 2009. 3. sz.
http://mipszi.hu/cikk/090924-mit-tud-gyermeki-agy

Megfelelő korban és megfelelő módszereket használunk-e? Megfelelő tehát az iskolakezdési életkor? Ezekre a kérdésekre ad rövid választ a szerző.

Csörgő Zoltán
Volt egyszer ... a gyógyító mese: Interjú Boldizsár Ildikóval
In: Meseterápia – Boldizsár Ildikó honlapja
Eredeti megjelenés: In: Természetgyógyász Magazin, 2006. június
http://www.meseterapia.hu/index.php?action=interjuk

Az interjúból megtudhatjuk, hogy a meseterapeuta, mesekutató Boldizsár Ildikó, hogyan talált rá a mesékre, s szerzett a mesék gyógyító erejéről először tapasztalatokat, kiknek mesélt először, mi a meseterápia lényege, hol alkalmazza a meseterápiát, hogyan választja ki a meséket, s hogyan lehet mesével gyógyítani.

Dán Krisztina
Az olvasóvá nevelés megalapozása: (Kritikai észrevételek egy módszertani kézikönyvről és CD mellékletéről)
[Szilágyiné Gálos Ildikó: Az olvasóvá nevelés megalapozása óvodáskortól kisiskolás korig. Szeretve Tanulni Oktatási Egyesület, 2008.]
In: Elektronikus könyv és nevelés, 11. évf. 2009. 1. sz.
http://www.tanszertar.hu/eken/2009_01/dk_0901.htm

A neves szakértő szerző összegzéséből idézünk: „A kézikönyv és a CD együttese kitűnő kezdeményezésnek számít a kisgyermekkori, illetve kisiskoláskori olvasáspedagógia és könyvtár-pedagógia szakirodalmának palettáján. Szerzője nemcsak a szakirodalom átfogó, elmélyült tanulmányozása révén, hanem mindenekelőtt több évtizedes pedagógiai, könyvtár-pedagógiai tapasztalatai alapján tudott elméleti és gyakorlati szempontból hiteles szakmódszertani segédletet összeállítani az óvodapedagógusok, tanítók és könyvtárostanárok, gyermek könyvtárosok részére. Múlhatatlan érdeme az olvasásfejlesztés, anyanyelvi nevelés és a könyvtár-pedagógia szerves, egymást erősítő kapcsolatának bemutatása, a könyvtár tantárgyközi, tanulás módszertani szerepének meggyőző bizonyítása. A segédlet a két pedagógiai terület képviselői számára tartalmas ön- és továbbképzési forrás, a gyakorlati munkához biztos, de esetenként kritikával kezelendő módszertani fogódzókat nyújt.”

Daróczi Gabriella
A kisgyermekkori történetmondás készség- és képességfejlesztő hatása
In: Új pedagógiai szemle, 58. évf. 2008. 5. sz. p. 97-100.
http://www.ofi.hu/tudastar/daroczi-gabriella

„A logikus vagy paradigmatikus gondolkodástól megkülönböztethető az emberi gondolkodás egyik sajátos formája, az elbeszélés. Ennek mindenütt jelenvalósága már kisgyermekkorban is megmutatkozik; naponta tanúi vagyunk annak, hogy a gyermeki mese- és történetmondó, történethallgató tevékenység dinamikája néha egészen váratlan helyzetben nyer lendületet.”

Döbrentey Ildikó
A gyermeknövelés művészete
In: Gyermekszínház – Gyermek színházi portál, 2oo6.
http://www.gyermekszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2826:a-gyermeknoeveles-mveszete&catid=34:beszelgetesek&Itemid=32

A meseíró, mesemondó Döbrentey Ildikó óvodás és kisiskolás korú gyerekekről, valamint kisgyerekes családokról szól, s miközben megmagyarázza a gyermeknevelés és gyermeknövelés közti tartalmi különbséget, leírja, hogyan válhatunk növelőművészekké: „ha gyerekünkből testileg-lelkileg egészséges embert akarunk növelni, a kisgyereknek három közegben kell növelődni: CSALÁDBAN, TERMÉSZETBEN, MESÉBEN. … Ha a három közeg bármelyikét elhagyjuk, a gyermekünk akkor is megnő, felnőtt méretű ruhákat fog viselni, még az is lehet, hogy megválasztják miniszternek, ám egészséges testű-lelkű felnőtt soha nem lesz belőle.”

Döbrentey Ildikó
A mese szerepe
In: Szóbeszéd magazin, 2009. július 24.
http://www.szobeszedmagazin.hu/?q=node/303

A meseírónő röviden ad választ olyan fontos kérdésekre, mint hogy mikor, hogyan és mit kezdjünk el mesélni babánknak, gyermekeinek.

Esterl, Arnica – Peter Lang (bev.) – Szigeti Zsuzsa (ford.)
A gyermeknek mese kell
In: Elektronikus könyv és nevelés, 9. évf. 2007. 3. sz.
Eredeti megjelenés: Fordulópont, 30. sz., Hol nem volt? 7. évf. 2005. 4. sz. p. 15-24. http://www.tanszertar.hu/eken/2007_03/ea_0703.htm

A mesék olyan morális történetek, melyek esélyt adnak a gyerekeknek, hogy önazonosságukat kialakítsák. A szerző ebből az aspektusból vizsgálja a mesék szövetét, s segít abban, hogy mit és hogyan meséljünk.

Falvay Károly
Népi gyermekjátékaink és a fejlesztő pedagógia
In: Drámapedagógiai magazin, 8. évf. 1994. 2. sz.
http://www.drama.hu/dpm/1991-2010_tartalomjegyzek

A szerző neves pedagógusunk, Kiss Áron 1891-ben megjelent „Vezérkönyv”-e okán szól fejlesztő pedagógiánk alapjáról, amelyet a gyermekmese, a játék- és a mozgásvilág egysége jelent.

Farkas Anita
Átitatva az időtlenséggel: Stiblár Erika pszichológussal beszélgettünk
In: Demokrata, 2011. 04. 11.
http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/atitatva_az_idotlenseggel/

A pszichológussal a Népmese Napja alkalmából készült riportból kiderül, hogy ha a mesei történeteket saját életünkre vonatkoztatva, nyitott lélekkel olvassuk, akkor megoldásokat kapunk különböző problémákra. Jól megválasztott – elsősorban magyar népmeséinkből - ötletet, erőt, biztatást és hitet meríthetünk sárkányainkkal vívott küzdelmeinkhez.
Szól az irodalmi pedofília veszélyéről is, amelyet a divatos, felnőttre szabott történetek jelentenek, amelyekből kimarad a lényeget jelentő, építő jellegű út, a félelem feloldásának momentumai, az egészségmegőrző és tanító hatás.
Nagyon fontos a felnőtt személyes jelenléte is, hogy a mesélők valóban odaadják magukat a meséknek.
A jó népmese, játék és zene pedagógiai eszközként segíti a szövegértést és gondolkodást, és terápiás egészségmegőrző hatással is bír, segíti a gyereket abban, hogy élményeit maga dolgozza fel, ezáltal megtanít a lelki munkára, a felelős döntésre. Így szokja meg az eredményekért folyó, küzdelmes munkát. Olyanfajta értéket adhatunk ezzel a kezébe, amely emberbaráti és személyes mivoltával egész életében segíteni fogja.

Ferencsik Józsefné
A gyermekirodalom jelentősége a bölcsődés gyermek életében
In: Segítő környezetben: Bölcsődei tanulmányok 1998
http://mek.oszk.hu/01800/01803/01803.htm#10

A beszélni tanuló, bölcsődés korú gyermek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok szerint, spontán, játékos módon szerkeszti a nyelvet. Az életkorának megfelelő irodalmi műfajok: a mondóka, a vers és a mese, amelyek olyan érzéki élményeket jelentenek, melyek a nyelven át a másik emberhez kötik, és tevékenységre, énekre, mozgásra serkentik. Az óvónő egy tanúságos felmérést is bemutat, amely azt vizsgálta, mit jelent a bölcsődékben dolgozó gondozónők számára az irodalmi nevelés.

Fischer Eszter
A népmese és a gyermeki tudattalan: Bruno Bettelheim meseértelmezése
In: ESŐ: Irodalmi lap, 4. évf. 2001. 2. sz. (nyár)
http://www.nepmese.hu/irasok/lelektan/39-a-nese-a-gyermeki-tudattalan

A mesék – népmesék pszichológiai jelentőségével, gyerekekre gyakorolt hatásával foglakozó világhírű szaktekintély, Bruno Bettelheim meseértelmezésével ismerkedhet meg röviden a cikk olvasója.

Gállné Gróh Ilona
A Ringatóról
In: Ringató – Országos zenei nevelési program – honlap
http://www.ringato.hu/?p=subpage&pid=1#foglalkozas

A program vezetője a következő kérdésekre ad választ: miért fontos a zenei nevelés, mi a Ringató foglalkozások célja, hogyan működik a gyakorlatban, mik azok az "ölbeli játékok", folyik-e az órákon direkt tanítás, hangszeres képzés, hány éves kortól ajánlott a részvétel, végül, mi az a Ringató védjegy és a Ringató módszertani tanfolyam.

Gasparicsné Kovács Erzsébet
A mese szerepe az anyanyelvi nevelésben: Az előadás Vácott, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, a 2007. április 23-án tartott Benedek Elek Mesekonferencián hangzott el
In: Elektronikus Könyv és nevelés, 9. évf. 2007. 3. sz.
http://epa.oszk.hu/01200/01245/00035/gke_0703.html

A szerző ugyan írásában az általános iskola alsó tagozatának anyanyelvi neveléséről szól, amikor sorra veszi a kerettanterv egyes területeit, és elemzi azokat a mese szerepével kapcsolatban, de mindez a kisgyermekkori családi és óvodai mesélésre, nevelésre, fejlesztésre épül. Megtudhatjuk, hogy a mesének milyen fontos szerepe van a kulturált nyelvi magatartás, az olvasás, írás, szövegértés, irodalomolvasás, tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat, szóbeli és írásbeli szövegalkotás, társadalmi ismeretek, tánc és dráma, memoriter szempontjából, hiszen a gyermekek kicsi koruktól szerzik a tapasztalatokat, és ha jó módszerrel, jó szempontokkal segítjük őket, ez az alap a későbbi irodalomolvasásban, az irodalomhoz, az olvasáshoz való viszonyban is jelentkezik.

Gőbel Orsolya
Időbarangolás a mese világán át: Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl ...
In: Dr. Gőbel Orsolya honlapja
http://www.gobelorsolya.hu/publikaciok/2008/06/09/idobarangolas_a_mese_vilagaban/

A pszichológus szerző cikkében a mese gyermekekre tett hatását elemzi. „Ebben a világban tanulja meg, teszi próbára, mi történik avval, aki jó vagy aki rossz, hogyan érdemes (eredményesen) küzdeni, szembeszállni a <hétfejű sárkánnyal>, és hogyan nyeri el méltó jutalmát az, aki szorgalmas, leleményes, kitartó, és jószívű. …
A mese (törvényszerű) fordulatai vezetik mély bölcsességgel a jó felé (szinte nem tud mást tenni, mint a jóhoz csatlakozni), és hozzák el számára a katarzist, amiben ő maga válhat jóvá. Ebben a világban <rendben> mennek a dolgok. Ugyanerre vágyik a mindennapokban is. Egyértelműségre, kiszámíthatóságra, és legfőképpen arra, hogy őt, mint a <legkisebbet>, MINDENKI szeresse. Ezt a lélekállapotot hozza magával a nem mesei valóságba, ám tudja, szerepjátékaiban, rajzaiban újra élheti azokat a történéseket, amik nagyon fontosak számára.”

Gőbel Orsolya
Levél a Szülőknek
In: Dr. Gőbel Orsolya honlapja
http://www.gobelorsolya.hu/publikaciok/2010/01/01/erettsegi_/

A pszichológus szerző a játék, mese, zene, tánc, mozgás, rajzolás, valamint a felnőttekkel és az azonos korúakkal kialakított „szélsőségmentes” kapcsolat fontosságára hívja föl a szülők figyelmét, és arra biztatja őket, hogy e tevékenységek sok örömben megélt óráival tegyék feledhetetlenné kisgyermekkorukat, egyben készítsék föl őket az iskolás korra.

Gőbel Orsolya
A mesei nyelvezet szerepe a beszédfejlődésben
In: Dr. Gőbel Orsolya honlapja
http://www.gobelorsolya.hu/publikaciok/2009/09/30/a_mese_es_a_beszedfejlodes/

„A mesében van idő arra, hogy az anyai, apai ajkak formálják, kerekítsék a hangot, a szót, miközben érzésekkel telítik meg azokat … a gyermeknek van ideje meghallani, átérezni, befogadni egy olyan zajjal <összeszemetelt> világban, amiben az idő rövidsége sokszor <megöli> a szót” – írja a szerző, majd bemutatja, a gyermekek adott életkorához legjobban illeszkedő meseműfajokat. Választ ad arra is, miért fejlesztőbb hatású az emberi / szülői hang, a személyes, élő mesélés a gépivel, virtuálissal szemben.

Gőbel Orsolya
Tündérvilág
In: Dr. Gőbel Orsolya honlapja
http://www.gobelorsolya.hu/hirek/2008/01/29/tundervilag/

A tündérmesék hatásáról olvashatunk a cikkben, s a tündérekről, akik „a gyermeki világ segítői, jóságos angyalai, akik nagyon hasonlítanak a jóságos édesanyákra, a bennük lévő jóra”.

Göbölyös N. László
Hol volt, hol nem volt …
In: Net Ambulancia honlap, 2009. 12. 05.
http://www.netambulancia.hu/hol+volt_+hol+nem+volt

„A meseolvasás több nyugati országban újra kezd terjedni. Némi ösztönzéssel az a fajtája is, amit a szülők olvasnak fel a kisgyerekeknek.” A cikkből hírt kapunk az olasz és angol példákról. A mozgalommá nőtt felolvasásokban gyermekorvosok, könyvtárosok, óvodai és kisiskolai nevelők, valamint önkéntesek dolgoznak.

Gödéné Török Ildikó
Az anyanyelvi nevelés lehetőségei az iskolára való előkészítésben
In: Anyanyelvi nevelési tanulmányok I. / szerk. B. Nagy Ágnes, Szépe György. Pécs. Iskolakultúra, 2005. (Iskolakultúra-könyvek; 29.) p. 99-109.
http://mek.oszk.hu/03200/03267/03267.pdf

„Ma a családok mindennapos küzdelme közepette sajnos egyre kevesebb idő jut arra, hogy figyeljenek a szülők gyermekeik beszédjére, válaszoljanak véget nem érő miértjeikre.
Ezért találkozunk az óvodákban olyan gyermekekkel, akiknek beszédkészsége nagyon alacsony színvonalú, akik nagyon nehezen tudják megértetni, kifejezni magukat. Az óvodai anyanyelvi nevelés korszerű módszereivel ezen próbál segíteni, mindenkor építve a gyermekek életkori sajátosságaira.”
A szerző cikkében sorra veszi az óvodai anyanyelvi nevelés fő területeit: ének-zene, énekes játékok, vizuális és testi nevelés, mese-vers.

Grandpierre Attila
A népmese igazságáról
In: Esti Mese Vár – honlap, 2001. Pünkösd
http://www.nepmese.hu/irasok/szerves-muveltseg/40-a-nepmese-igazsagarol

„Emberi lényegünk megismeréséhez … fontos feltárni a mese világának valódi természetét.”
A szerző ehhez járul hozzá, amikor meseelemeket vesz vizsgálat alá, értelmezi például a magyar népmese titokzatos, jellegzetes indítását: „Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, az Üveghegyeken is túl, ahol a kurtafarkú kismalac túr, volt egyszer a világon ...".

Győri Anna (szerk.)
„Nem a mese van veszélyben, hanem az emberek": Kerekasztal-beszélgetés
A beszélgetés résztvevői: Lázár Ervin író, Pálfalvi Dorottya meseíró, Páli Judit pszichológus. A beszélgetést Schüttler Tamás vezette.
In: Új pedagógiai szemle, 50. évf. 2000. 7-8. sz. p. 169-181.
http://www.ofi.hu/tudastar/nem-mese-van-veszelyben

„Szociológusok, pszichológusok jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy a felnövő kisgyermekek egyre ritkábban élhetik át azt a semmivel sem pótolható szituációt, amit a mese hallgatása, átélése jelent. A beszélgetés résztvevői arra kerestek választ, valóban eltűnőben van-e gyermekeink életéből a mese, és hogy a mese, a mesélés miért olyan fontos a felnövő gyermek személyiségének, világlátásának, gondolkodásfejlődésének alakulása szempontjából.”

Hardman, Margaret – Jones, Lynn
Adjunk könyvet a babának: egy korai olvasásfejlesztő program értékelése
In: Educational Review, 1999. 3. sz. p. 221-229.
Ismertetés: In: Könyv és nevelés, 3. évf. 2001. 2. sz.
http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/2/21_vilagszerte.html

A rövid ismertetőből az Angliában rendszeresített Babakönyv-táskával ismerkedhetünk meg, amelybe ingyenes könyveket és más, az alfabetizációval kapcsolatos információs anyagokat helyeznek el. A továbbiakban a szerzők bemutatják a kisgyermekes szülők foglalkozásait és a programmal kapcsolatos vizsgálat pozitív tapasztalatait is.

Herczog Mária
A koragyermekkori fejlesztésre, programokra vonatkozó nemzetközi kutatásokról
In: Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja
In: Védőnő, 18. évf. 2008. 4. sz. p. 2-10.
In: Család, gyermek, ifjúság, 17. évf. 2008. 1. sz. p. 21-27.
www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=20329

„Az <első évek örökké tartanak> címmel kiterjedt amerikai program fut a koragyermekkori tudatos törődés és fejlesztés rendkívüli fontosságáról. … E program azokról a szükséges és kevéssé ismert tennivalókról szól, amiket minden csecsemőnek és kisgyereknek meg kellene kapnia az élete első néhány évében születése napjától – sőt sokak szerint már jóval korábban –, annak érdekében is, hogy a későbbiekben egészséges, nyitott, kreatív, tanulásra, munkára és értelmes, jó minőségű életre motivált felnőtt váljék belőle. A gyermekkor önmagában is érték és rendkívül fontos, megismételhetetlen életszakasz: nemcsak felkészülés a felnőtt, <hasznos> életre, de ugyanakkor az ebben az életkorban elmulasztott segítség, fejlesztés, a későbbiekben nagyon nehezen pótolható, ha egyáltalán.”
A szerző mindvégig kitér a magyar viszonyokra, vázolja a feladatokat, s fölhívja a figyelmet a jó gyakorlatok adaptálásának fontosságára.

Herczog Mária
A kora gyermekkori fejlődés elősegítése
In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért: Oktatás és gyermekesély kerekasztal / szerk. Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia; írta Csapó Benő, Csépe Valéria et al. Budapest. Miniszterelnöki Hivatal; ECOSTAT, 2008. p. 33-52.
http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/ZKTartalom%5B1%5D.pdf

A tanulmány bibliográfiánkba való felvételét az indokolja, hogy még érzékletesebben, s szélesebb, társadalmi összefüggésében is láthatóvá tegyük az olvasóvá nevelés fontosságát.
„2006 novemberében az Államreform Bizottság felkérésére Csapó Benő, Fazekas Károly, Kertesi Gábor, Köllő János és Varga Júlia tanulmányt készítettek a rendkívül alacsony magyarországi foglalkoztatottság és a közoktatás teljesítménye közötti összefüggésekről. A tanulmány szerzői megállapították, hogy a foglalkoztatási szint jelentős növelése nem lehetséges a közoktatás átfogó megújítása nélkül. A tanulmányt az Államreform Bizottság megvitatta, a vita tapasztalatai alapján a miniszterelnök kezdeményezte az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) megalapítását azzal a céllal, hogy dolgozzon ki egy javaslatcsomagot a magyar közoktatás megújítására.”
Az OKA által elfogadott témacsoportok közül az első, a Kora gyermekkori nevelés (0–7 évesek), témafelelőse Herczog Mária, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense, akit a Gazdasági és Szociális Tanács civil oldala delegált.
A szerző bevezető gondolataiból idézünk: „<Az első évek örökké tartanak!> Ez a mondás jelzi, hogy az egészséget, a jóllétet, az együttműködési képességet, a szociális készségeket, a tanulás és tudás képességét és vágyát erőteljesen meghatározza az élet első néhány éve, a gondozás és a nevelés minősége. Ebben az időszakban a szellemi, érzelmi és szociális készségek alapvetően kialakulnak, és a későbbiekben csak fokozott erőfeszítéssel lehet őket — többnyire részlegesen — pótolni. Az iskolába kerülő gyermekek 20 százaléka Magyarországon ma nehezen behozható hátrányokkal indul.” A sok hasznosítható gondolatot, megvalósításra váró feladatot tartalmazó tanulmány részei: kockázati tényezők és fejlődési eredmények, diagnózis, javaslatok, hasznok és költségek, érdeksérelem, mit nem akarunk.

Hulej Emese
Mitől lesz okos a gyerekünk?
In: Nők lapja, 2011. 04. 20.
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20110420/mitol_lesz_okos_a_gyerekunk/

„Miért okosabb az egyik gyerek, mint a másik? Mennyit számítanak a gének, mennyit a nevelés? Azt már régóta tudjuk, milyen sok múlik az első életéveken, vagyis a szülőkön.”
A szerző cikkében kiemeli az olvasott mese fejlesztő hatásának fontosságát.

Józsa Krisztián – Steklács János
Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései
In: Magyar pedagógia, 109. évf. 2009. 4. sz. p. 365-397.
http://www.magyarpedagogia.hu/document/Jozsa_MP1094.pdf

A szerzők az olvasástanítással foglalkozó hazai és nemzetközi kutatásokat tekintik át cikkükben, a legutóbbi évtizedben bekövetkezett változásokra, tendenciákra helyezve a hangsúlyt. A témát ugyan elsősorban neveléstudományi és az iskolai olvasástanítás szempontjából járják körbe, de megtudhatjuk, melyek azok a változások, amelyek hatást gyakorolhatnak az iskolai gyakorlatra, mi az, amelyre elő kell készíteni iskolába készülő gyermekeinket.

Karakas Zsuzsanna
Teret adunk a térhatású olvasásnak
In: Új pedagógiai szemle, 56. évf. 2006. 2. sz. p. 95-104.
http://www.ofi.hu/tudastar/teret-adunk-terhatasu

„A gyógypedagógus szerző tanulmányában bemutatja, miként lehet cselekvések sorába ágyazottan fejleszteni a szövegértés, a kommunikáció bonyolult folyamatait, az ezek mögötti funkciókat, mint hallás, látás, mozgásészlelés, emlékezet, asszociáció. A bemutatott tanulásközpontú óra jól példázza, mit jelent a mindennapi pedagógiai gyakorlatban a kompetenciafejlesztést előtérbe állító tanítás. Különösen érdekes, hogy a mozgásos cselekvések milyen összetett módon képesek segíteni a kognitív képességek hatékony fejlesztését.”
Az óvónő, gyógypedagógus szerző ugyan alsó tagozatos gyerekek olvasásfejlesztését mutatja be, de gyakorlata, példái ötletet, mintát adhatnak hasonlók kitalálásához és alkalmazásához, amelyek alkalmasak arra, hogy a kisgyermekek minél többször megmutathassák ügyességüket, rátermettségüket – önmaguknak és nekünk is.

Kardos Ferenc
Gondolatok a roma gyermekek olvasóvá neveléséről
In: Elektronikus könyv és nevelés, 7. évf. 2005. 1. sz. p. 66-71. p.
http://epa.oszk.hu/01200/01245/00025/kardos.htm

A szerző saját tapasztalatai, vizsgálatai, példái alapján mutatja be a mai roma családok könyvhöz, olvasáshoz való viszonyának pozitív alakulását és további lehetőségeit.

Kerber Zoltán (szerk.)
Az olvasóvá nevelés problémái az ezredfordulón: Kerekasztal-beszélgetés
A beszélgetés résztvevői: Arató László tanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Fenyő D. György tanár, Nagy Attila olvasásszociológus, a Magyar Olvasástársaság elnöke.
In: Új Pedagógiai Szemle, 50. évf. 2000. 7-8. sz. p. 159-168.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00040/2000-07-np-Kerber-Olvasova.html

„McLuhan már a hatvanas évek elején megjelent könyvében a Gutenberg-galaxis végéről, illetve a tipográfiai ember eltűnéséről írt. Az azóta elmúlt közel negyven évben hihetetlenül felgyorsultak az események. A média, a számítógép, az internet, a videó, a tömegkultúra térnyerése alapvetően átformálta az emberek és a gyerekek mindennapjaiban a könyvekhez, az olvasáshoz való viszonyt. A szabadidő eltöltésére rengeteg új lehetőség nyílt, melyek mind az olvasástól, a könyvektől veszik el az időt. Megváltoztak olvasási szokásaink is. A szépirodalom mellett az olvasnivalók óriási választéka kínálkozik. Mindeközben egyre több fiatal küzd olvasási nehézségekkel, s egyre kevesebbnek szerez örömet az olvasás. Hogyan lehetne ezen változtatni? Hogyan kellene a gyerekeket olvasóvá nevelni? Mit tehetnek a szülők és a tanárok? Hogyan segíthet a problémák megoldásában a magyar irodalom tanítása? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ beszélgetésünk során.”

Kocsis Éva
Hogyan meséljünk a gyerekeknek?
In: HUNRA – Magyar Olvasástársaság, 2009. 03. 15.
http://hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=94:hogyan-meseljuenk-a-gyerekeknek&catid=40:szulok-kerdezik&Itemid=62

„A mese – az egyszerű állatmesétől a nagy tündérmeséig – a kisgyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mindennapi mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.” (Idézi: Honti János: A mese világa Bp. 1975.)
A szerző korosztályonként írja le, hogyan fejlődik a képzelet és ennek megfelelően milyen értékeket közvetíthetünk gyermekeinknek. Választ kapunk röviden arra: melyik korosztálynak, mit olvassunk, mikor, milyen mesét mondjunk, hogyan, milyen körülmények között meséljünk, s készüljünk föl a mesélésre.

Koszecz Sándor
Hol kél fel a nap?: Közelítések népmeséink világához l
In: Esti Mese Vár – honlap, 2001. Pünkösd
http://www.nepmese.hu/irasok/szerves-muveltseg/35-hol-kfel-a-nap

A szerző népmesék elemzésén keresztül mutatja be azokat a mélyebb összefüggéseket, amelyek irányába érdemes kutatni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen belső kényszer tartotta meg meséinket, és mi lehet az üzenete számunkra itt, és most. Összefoglalva megállapítja, hogy „ünnepeink, mint rítusaink meghatározói, és ezen keresztül műveltségünk teljessége, a természeti változásrend lenyomataként jelenik meg kisvilágunkban. Ennek a térben és időben egyaránt megnyilvánuló változásrendnek a vetülete népmesekincsünk is.”
„A mese gyerekkortól erre a természetes alapú világképre készíti fel hallgatóját. Olyan erkölcsi értékrend ez, … melyhez hozzá tudja rendelni megszerzett és felismert tudását, tapasztalatát.”

Koszecz Sándor
Népmeséink lélekrendező erejéről és szerepéről
In: Esti Mese Vár – honlap, 2010. március
http://www.nepmese.hu/irasok/szerves-muveltseg

A szerző a népmesékből és az autentikus szakirodalomból bőségesen idézve mutatja be a népmesekutatásnak, a népmesék alapszerkezetének és a feldolgozás lehetőségeinek alapproblémáit, mely során tisztáznunk kell önmagunk viszonyát a mese világához, keresnünk a benső mélyebb tanulságokat, s engedni, hogy a mesék megszólítsanak bennünket.

Koszecz Sándor
Önszerveződés és közösségi tudás népmeséink világában: Az előadás a HUNRA Magyar Olvasástársaság 2009. szeptember 30-án, Benedek Elek születésének 150. évfordulójára rendezett konferencián hangzott el, az Országos Széchenyi Könyvtárban
In: Esti Mese Vár – honlap, 2009. december
http://www.nepmese.hu/irasok/szerves-muveltseg/65-onszervezodes-es-kozossegi-tudas-nepmeseinkben

„Honnan és hogyan tekintünk népmeséink világára? A néprajz-, lélektan-, pedagógia- vagy éppen a rendszerelmélet felől? Vagy mindezek összességéből?” A szerző ez utóbbit választva, a népmesék néhány mindenki által ismert alapsajátosságának elemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a népmesére, mint természetes műveltségi rendszerre is érvényesek a rendszertudomány alapvető törvényei. Ezek szerint a rendszer elemeinek kapcsolatban kell állniuk egymással, és a rendszernek nyitottnak kell lennie. Tehát a mesét mondani kell, és ehhez közvetlen személyes kapcsolat szükséges, hogy megvalósulhasson az energia-, illetve információcsere.
„Az áthagyományozódás során … csak az a tudás képes továbbélni, amelynek funkciója van, amelyre elemi szükségünk van. Ami nem kell, az elsorvad.”
A népmese „… eredeti tudásátadó, műveltségörökítő funkciója meggyengült, az átörökítés más, mesterséges rendszerben történik. Mélyebb tanulságai azonban – ha megértjük – ma is szól hozzánk. Nyoma a műveltségünkben itt maradt.”

Kovács Marianna
Hagyományos mesemondás: [ppt], 2010
[Készült] Raffai Judit „A magyar mesemondás hagyományai” című műve alapján
In: VI. Országos népmese-konferencia honlapja
http://sites.google.com/site/viorszagosnepmesekonferencia/letoeltesek

A dia átfogó körképet nyújt a hagyományos mesemondás kérdéseiről, színesen szemléltetve azt, hogy mi a népmese, melyek mesegyűjteményeink, mik a magyar népmese műfajai, valamint formai és tartalmi jellemzői. Bemutatja a mesemondó, mesélő embert, a férfi és női mesemondót, egyéniségüket, a mesemondás stílusait, a passzív és aktív meseőrzést, a színpadi mesélés első nagy alakját, Benedek Eleket, s a mesemondás új alkalmait.

Kövér Balázs, R.
Kisiskolásoknak is fontos a mese: [A kérdésekre Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karának oktatója válaszol]
In: Nők lapja, 2006. 08. 16.
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20060816/kisiskolasoknak_is_fontos_a_mese/

Mit tegyen a szülő, aki augusztus végén döbben rá, hogy a gyereke egy sort sem olvasott a nyári szünetben? Meglepő és megszívlelhető megoldási javaslatokkal szolgál - ami maga a mese, – nem csak iskoláskorú gyermekek szüleinek.

Luzsi Margó
Bébillér Mesekör - nem csak felnőtteknek és nem csak gyerekeknek, hanem úgy együtt
In: Kapcsolat: a Heves megyei könyvtárosok lapja, 15. évf. 2006. 4. (49.) sz. p. 3-4.
http://193.224.44.190/megye/Kapcs064.pdf

„Igazából elkezdeni nehéz. Legalábbis úgy, hogy ne az illendőség, hanem a kíváncsiság olvastassa el az írást. Aztán meg folytatni nehéz. Legalábbis úgy, hogy amit írok, az valamennyire élmény legyen.”
A gyermekkönyvtáros szerző saját könyvtáruk egyik sikeres és ma már rendszeres programjának, a Bébillér Mesekörnek a történetéről, a megvalósítás más könyvtárak számára is hasznosítható gyakorlatáról számol be színesen.

Magyar gyermek: magyar olvasó?: Állásfoglalás és tervezet a gyermekek olvasásának ügyéről
In: Könyvtáros, 40. évf. 1990. 7. sz. p. 397-400.
http://olvasas.opkm.hu/Plugins/KonyvEsNeveles/index.php?view=articlePrint&id=192

A több mint húsz éves állásfoglalás-tervezet megjelenése óta sok minden történt a gyermekek olvasóvá fejlesztése ügyében, többek között megalakult a Magyar Olvasástársaság, amely interdiszciplináris központja ezen törekvéseknek, szakembereknek, civil szervezeteknek és szülőknek. A probléma azonban ma is élő, ezért azt gondoljuk, a bibliográfiában búvárkodóknak is érdemes megismerniük a dokumentumot, illetve a benne foglaltakat.

Makkai Kinga
Gondolatok az olvasóvá nevelésről, a gyermekirodalom oktatásáról
In: Könyvmutatványosok – honlap, 2011. 07. 29.
https://konyvmutatvanyosoknevelde.wordpress.com/2011/07/29/116/#more-116

A felsőoktatásban oktató és gyermekirodalmat kutató szerző átfogó képet nyújt nemcsak az erdélyi, de a mai magyar gyermekirodalom helyzetéről is, az olvasóvá nevelés kapcsán. Ír a téma időszerűségéről, az oktatási intézmények – nevelők, szülők – felelősségéről, a gyermekirodalom, a gyermekirodalmi műveltség, a gyermekirodalmi hagyomány és az olvasóvá nevelés összefüggéseiről, a pedagógusok és jövendő pedagógusok irodalmi műveltségéről.

Makkai Kinga
A jó gyerekkönyv ismérvei
In: Hargita népe, 2011. július 8. p. 8.
http://hnepe.files.wordpress.com/2011/07/11070808.pdf

Az olvasóvá nevelés első számú felelőse a szülő. Mikor, milyen könyvet adjon gyermeke kezébe, mit olvasson neki? Ezekre a kérdésekre ad praktikus tanácsokat a szerző.

Mi a mese?
In: HarmoNet, 2003. augusztus 21.
http://www.harmonet.hu/psziche/4035-mi-a-mese.html

„Az értelmező szótár szerint: <A nép ajkán élő, szájról szájra járó, csodás, hihetetlen elemekkel teleszőtt, rendszerint prózai, ritkábban verses, költött elbeszélés.> E szükségképpen szűkszavú meghatározást kiegészíteném azzal, hogy a mese mesélője — ugyanúgy a mese hallgatója — nem hiszi el azokat a csodálatos eseményeket, amelyeket elmond, illetőleg meghallgat.”

Mihály Ildikó
Rachel Cohen, a korai olvasástanítás elkötelezettje
In: Új pedagógiai szemle, 51. évf. 2001. 11. sz. p. 40-50.
http://www.ofi.hu/tudastar/rachel-cohen-korai

„A tanulmány a jeles francia pedagógus, Rachel Cohen könyve nyomán egy sokat vitatott pedagógiai kérdés, a 3–5 éves kor közötti olvasástanítás problémáját elemzi. A szerző a beszédfejlődés tapasztalataira alapozva lehetségesnek látta, hogy 3 éves kor után megkezdődjék a gyermekek óvodai keretek közötti olvasástanítása, sőt bizonyos típusú, nagybetűs írás tanítása is. Cohen könyvének számos más érdekes részét is ismertetjük, többek között az alaptémához kapcsolódó agyfiziológiai, neurológiai témákban készült interjúkat.”

Miért siettetjük a gyerekeket a fejlődésben?
In: Nők lapja, 2009. 09. 18.
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20090916/miert_siettetjuk_a_gyerekeket_a_fejlodesben/

„Jó, ha minél korábban ismerkedik az idegen nyelvvel? Jó, ha a játékai fejlesztőek? Jó, ha elvisszük csoportos foglalkozásra, ahol énekel, táncol, számol, barátkozik? Milyen a gyerek tempója, és mi van, ha kicsit gyorsítunk ezen?”
A példákat is bemutató cikkben a kérdésekre Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás válaszol.

Mikszáth Kálmán
A fantázia és a mesék
In: Fordulópont, 39. sz., Sorsunk mesekönyve? 9. évf. 2008. 1. sz. p. 59-62.
www.fordulopont.hu/_FP-39_mikszath.pdf

Mikszáth véleménye a népmesékről ma is helytálló: „… a népmesén kell kezdeni és a gyereken …”, „…a népmese mindenütt, a nép lelke, fantáziája, érzés- és gondolatvilága él abban, nálunk ezenkívül a nemzeti nyelvnek is a népmese a fő forrása.”

Mirnics Zsuzsa
A vesztes mese
In: ESŐ: Irodalmi lap, 4. évf. 2001. 2. sz. (nyár)
http://vfek.vfmk.hu/00000010/04.html#33

A szerző, a vajdasági Mézeskalács szerkesztője, cikkében azt firtatja: kell-e a mese, mesélünk-e egyáltalán, vagy elhessegetjük mesét kérő gyermekeinket, hogy nincs rá időnk. Válaszában egyértelműen leszögezi, ha gyermekünknek szerencséje van, akkor azok közé a ritka szülők közé tartozunk, akiknek a szülei vagy a nagyszülei még meséltek, s akik ismerik a csodálatos jót, az élő mese varázsát. Arra biztat, hogy azok is meséljenek, akik nem tartják magukat jó mesemondónak. A gyermek biztonságához kell a mindennapi, nyugodtan elmondott – elolvasott mese, a közös élmény öröme. Csak ne hagyjuk magára a videóval, tévével!

Mit és hogyan meséljünk?
In: HarmoNet, 2005. február 22.
http://www.harmonet.hu/csalad_otthon/6702-mit-es-hogyan-meseljunk.html

„A beszédnek és nyelvnek teremtő ereje van a kisgyermek számára. A mese nyelve is mágikus, teremtő nyelv, ezért fontos segítség a világot tanuló embernek. Teljes és osztatlan figyelemmel tanul a gyerek beszélni, gondolkodni, élni.”

Nagy Attila Péterfi Rita
A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár: Problémavázlat
In: Könyvtári figyelő, 50. évf. 2004. 2. sz. p. 307-340.
http://epa.oszk.hu/00100/00143/00048/nagy_a.html

Az írás „egy szélesebb körű tájékozódás, vizsgálódás előkészítő szakaszáról tudósít”, amelynek eredménye a 2004-ben, a Nemzeti téka sorozatban megjelent kötet: A feladatra készülni kell: A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár (Budapest: OSZK; Gondolat K.) (http://mek.oszk.hu/04200/04209/04209.pdf).
„A hazai cigányság helyzetének, jellemzőinek feltárására, beilleszkedésüket segítő tervek, hatékony intézkedések kidolgozására vonatkozó feladat évszázadok óta folyamatos adósságként merül fel a hazai társadalomtudomány minden ágazatában.”
A szerzők elsősorban a magyarországi cigányság és a közkönyvtári rendszer közötti kapcsolatok jellegéről kívántak információkat szerezni. Föltárt ismereteiket, az országos információk begyűjtésének eredményeit, interjúikat olvashatjuk a cikkben, amelyből megismerhetjük a téma komplexitását, s azt is, hogy a kezdeti lépéseket a szülői házban kell megtenni, s a mesével kezdeni.

Nagy Attila
Egyetemes és nemzeti: A Népmese napja 2005. szeptember 30-án
In: Könyv és nevelés, 7. évf. 2005. 4. sz. p. 41-43.
http://epa.oszk.hu/01200/01245/00028/nagy_a.htm

„Miért jó nekünk, ha ezentúl évente szeptember 30-án, Benedek Elek születésének évfordulóján megállunk néhány órára, és meséket veszünk elő óvodásaink, diákjaink, gyerekeink, unokáink, netán a magunk számára?” A rövid választ az olvasáskutató, pszichológus, szociológus Nagy Attila fogalmazza meg.

Nagy Attila
Irány Disneyland?
In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 13. évf. 2004. 3. sz. p. 35-39.
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00051/pdf/04muhelykerdesek.pdf

Az olvasáskutató, pszichológus, szociológus szerző 6 hónapos unokájának küldött Disney Könyvklub könyvsorozat, valamint ajándék CD- és hátizsák-ajánlata kapcsán idézi régi olvasó mozgalmainkat, s ami lényegesebb, egy autentikus, valódi irodalmat szülőkhöz, gyermekekhez közvetítő program hiányát. Külföldi jó példákat sorol, – amerikait, svédet, finnt, ausztrált, angolt – s fölszólít „a fogyasztói társadalom <szabályaihoz> jobban igazodó, a Hollywoodból importált <kulturális egyen-szabású hamburger, kukoricapehely>” helyett, „meséink, jól ismert beszédfordulataink, történetmondó sémáink, múltunk, önazonosságtudatunk, a nemzedékek hosszú sora óta újra meg újra elmondott saját énekeink, verseink, történeteink” közvetítésére, s ennek érdekében kiadók, könyvtárak, önkormányzatok, a kulturális kormányzat összefogására.
Keltsük föl gyermekeinkben „a kíváncsiságot, a vágyat jó korán, hogy életük végéig elkötelezettjei legyenek valami nagyon fontosnak! A folyamatos, belső párbeszédnek, a szorongásoldó belső képek, <filmek> gyártásának, a mesemondás, az együttlét gyönyörűségének, az utalások, az idézetek közösségteremtő, folytatható, variálható erejének.
Tanuljunk tőlük és másoktól, s a technikákat, módszereket használjuk sokkal jobban, gazdagabb eszköztárral és nemesebb célokra!”

Nagy Attila
A népmesék aranyhídja: Szeptember 30. a népmese napja
In: Könyvtári levelező/lap, 17. évf. 2005. 10. sz. p. 33-36.
http://epa.oszk.hu/00300/00365/00047/pdf/31-38.pdf

2005 óta ünnepeljük a Népmese Napját. A cikkben az olvasáskutató, pszichológus, szociológus szerző az első felhívást és okait, indokait sorolja. „Kézenfekvőnek tűnt az ötlet, 1859. szeptember 30-án Kisbaconban született Benedek Elek, tehát mielőtt még a kultúra globalizálódó világpiacán végképp „kioldódnának sajátos színeink”, találjunk vissza önmagunk gyökereihez! Énekeinkben, zenénkben, táncainkban, közmondásainkban, magatartási, gondolkodási stílusunkban, meséinkben keressük a jellegzetesen magyarnak, Kárpát-medenceinek vallott elemeket! Hozzuk vissza a népmesét a mindennapok világába, ismertessük, szerettessük meg a felnőttek, a szülők lehető legszélesebb köreivel, hogy a jelenleginél sokkal több öröm, derű legyen köröttünk, különösen gyerekeinkkel tartott kapcsolatainkban.”

Nagy Attila
Sorsok és mesék
A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Magyar Olvasástársaság közös konferenciáján, Salgótarjánban, 2007. szeptember 28-án elhangzott előadás szerkesztett változata
In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 17. évf. 2008. 2. sz. p. 10-15.
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00186/pdf/02sorsok.pdf
Eredeti megjelenés: In: Fordulópont, 39. sz. Sorsunk mesekönyve? 9. évf. 2008. 1. sz. p. 5-11.
http://www.fordulopont.hu/_FP-39_nagyattilla.pdf

A szerző Bert Hellinger és Eric Berne gondolatai, megfigyelései nyomán fejti ki gondolatait a mítoszok, a mesék, a történetek, hallgatása, olvasása közben kialakuló szülő – gyerek párbeszédek fontosságáról, melyek a boldogabb, sikeresebb életre, az önálló sorskönyvek megvalósítására adnak nagyobb esélyt.

Nagy Krisztina – Vadász Piroska
Tévébölcsi, avagy médiafogyasztás 3 éves kor alatt
In: SzóBeszéd magazin, 2009. június 14.
1. rész: http://www.szobeszedmagazin.hu/?q=node/52
2. rész: http://www.szobeszedmagazin.hu/?q=node/55

A médiajogász és pszichológus szerzőpár cikke egyértelműen megerősíti a személyes szülői történetmesélés semmivel nem pótolható hatását. Írásukban olvashatunk a ma oly divatos, 24 órás bébicsatornák és bébifilmek – egyelőre csak külföldi vizsgálatok által mért – eredményeiről: „… a televízión keresztül eljutó ingerek hatására tanulási, megismerési folyamatok indulnak el az egész kicsikben is, ugyanakkor … korántsem tanulnak olyan hatékonyan a televízióból, mint a direkt interakciókból”. Ennek neurobiológiai okai vannak: a csecsemő agyának megfelelő fejlődéséhez az őt nevelő felnőttel való interakció szükséges, csak érzelmileg biztonságos helyzetben képes a gyermek az új ingereket felvenni.
A tömegmédiumok világában felnövekvő kisgyermekeink számára azok szocializációs, valóságalakító szerepe más, mint korábban. Az információ megszerzése, kiválogatása, rendszerezése és megfelelő kommunikálása az eddigiektől eltérő készségeket, stratégiát igényel. A televízió „megtanulása” is e folyamatok része, de az egész kicsiknek nincs szüksége rá, sőt egy éves kor alatt kifejezetten nem ajánlott a csecsemőt a képernyő elé ültetni, ez ugyanis veszélyeztetheti a későbbi bonyolult gondolkodási műveletek alapjainak kialakulását és működését.

Nagy Krisztina – Vadász Piroska
Tévébölcsi, avagy médiafogyasztás 3 éves kor alatt
In: SzóBeszéd magazin, 2009. június 14.
1. rész: http://www.szobeszedmagazin.hu/?q=node/52
Rendhagyó képelemzés:

Kérjük, vessen egy pillantást a cikk első részében látható második fotóra!
A képet a középpontban elhelyezkedő TV-készülék, illetve a képernyő erőteljes színei uralják, amely a mögöttes, nyugalmas, rendezett szobabelsőből néz ránk. Csak egyvalami „zavarja”, „bontja meg a rendet”, a kép előterében, alul elhelyezkedő kis alak, amiről nem is tudjuk első pillanatban megállapítani, - ottfelejtett játék baba vagy …?!
Most pedig másolja ki és nagyítsa föl a képet! Igazi, élő baba, csecsemő fekszik ott, magányosan, elhagyatottan, mint egy odavetett, s majd ottfelejtett tárgy! Kinagyítva most már jobban kivehetők a szoba apróbb részletei: a melegszínű fal és bútorok, a melegséget árasztani hivatott kandalló és gyertyák, a meleg családi fészket reprezentáló és a gyermek fontosságára utaló bekeretezett fotók a falon, a gondosan elhelyezett virágokkal teli vázák a kandalló párkányán … Csak egyvalami nincs rendben, nincs a helyén … a legfontosabb! Ne tegyük ezt gyermekeinkkel!

Nyitrai Ágnes, Szombathelyiné
Művészi élmények az élet első éveiben
In: The Glitterbild Project Homepage
http://www.dansdesign.com/gb/hungary/28_10_05_3.html

A cikkből megtudhatjuk, mi is az a Glitterbird program: a legkisebbeknek, a 3 évesnél fiatalabb gyerekeknek szánt művészi produkciók létrehozásának támogatása. Ugyan kutatások alapján régóta ismert, hogy a művészi élmények már a méhen belüli életben is befolyásolják a fejlődést, ezek mégis hiányoznak a kínálatból.
A szerző célja: „a korai fejlődés, élményfeldolgozás, tanulás és a bölcsődei nevelés ehhez kapcsolódó módszertanának rövid összefoglalása, annak érdekében, hogy az egyes produkcióban dolgozó művészek megerősítést, további munkájukhoz pedig némi támpontot kapjanak”. A cikk tanulmányozása szülőknek és minden, a korosztály fejlesztésével foglalkozó szakembernek hasznos.

Nyitrai Ágnes
Az összefüggés-kezelés fejlődésének kritériumorientált segítése mesékkel 4-8 éves gyermekek körében: PhD értekezés tézisei. Témavezető: Nagy József. Oktatáselmélet doktori program. Szeged, 2010
http://www.edu.u-szeged.hu/phd/downloads/nyitrai_tezis_hu.pdf

A szerző tudományos dolgozata téziseinek megismerését jó szívvel ajánljuk a korosztállyal foglalkozó minden szakembernek, s a szülőknek is, – bizonyítva láthatják, mennyire meghatározó gyermekeik egész további életútjának alakulásában a mese, az otthoni, családi körben történő, személyes mesélés.
Az elemi alapkészségek között fontos szerepet tölt be az összefüggés-kezelés, mely jelentős mértékben befolyásolja az iskolakezdés sikerességét. A gyermek fejlődésének e szempontból kitüntetett időszaka a 4-8 éves kor, így kézenfekvő „a meséknek a fejlődéssegítés érdekében történő alkalmazási lehetőségeinek megvizsgálása, a kutatási eredmények alapján a mesére épülő fejlődéssegítő módszerek kidolgozása”. A szerző megközelítése újszerű, hiszen „a hazai és a nemzetközi szakirodalomban elsősorban a meséknek az erkölcsi fejlődésben (szociális kompetencia), a lelki harmónia megteremtésében (személyes kompetencia) és a nyelvi fejlődésben játszott szerepe (anyanyelvi kompetencia) elemzett”.

Olvasó-társ
In: Magyar Olvasástársaság (HUNRA) honlapja
http://www.hunra.hu/index.php?option=com_content&view=category&id=62&Itemid=117

„A Magyar Olvasástársaság olyan céllal indította el a mozgalmat, hogy a könyv nélküli vagy kevés könyv között felnövő, illetve alkalmilag ilyen helyzetben lévő gyermekeknek is lehetőséget adjanak betűgazdag környezet megismerésére. Szeretnénk, ha a mesék, a könyvek, a könyvtárak világa ismerős, barátságos környezetet, közeget jelentene e gyermekek számára, s a mesék, meseregények a szórakoztatás eszközeivé váljanak számukra.” A Magyar Olvasástársaság honlapján, az Olvasó-Társ logora kattintva olvashat a mozgalom eddigi állomásairól. Tájékozódhat arról, hogy mi a célja a mozgalomnak, ki olvashat fel, kiknek, hol és mit, valamint arról, hogyan lehet Ön is Olvasó-társ.

Orosz Katalin
A népmesék lélektani elemzése
In: Könyv és Nevelés, 7. évf. 2005. 4. sz. p. 78-83.
http://www.tanszertar.hu/eken/2005_04/orosz.htm

A szerző a modern mélylélektan eszközeit fölhasználva elemzi a népmeséket, a mesefordulatokat, az ego szerepét, az individualizáció folyamatát, a képek és a képzelet szerepét.

Papp Eszter
Ne felejtsük a népmeséket!
In: Pozsonyi Pagony Kft. honlapja, 2010. március 11.
http://www.pagony.hu/ne-felejtsuk-a-nepmeseket

„Egyre több a jó és igényes kortárs mese, de van, amit a modernek sem tudnak kárpótolni. Mert ugyan szeretünk tobzódni az abszurd elemekben, és azt is örömmel vesszük ha a hősök árnyaltabb személyiségek, mint <egyarcú> társaik, de mégis csak úgy szerencsés, ha a kezdetekben inkább annak a bizonyos kétpólusú világnak a határain belül tanulunk meg eligazodni.”

Péterfi Rita
Olvasásfejlesztés itthon és külföldön: Bevált módszerek, kipróbálásra érdemes ötletek
In: Elektronikus könyv és nevelés, 10. évf. 2008. 4. sz. http://www.tanszertar.hu/eken/2008_04/pr_0804.htm

A cikkben a szerző számba veszi a hazai és külföldi könyvtárak, fejlesztő intézmények olvasásfejlesztő, illetve az olvasásra előkészítő, kisgyermekeknek szóló programfajtáit, amelyek meghonosítása, az adott közösségre való testre szabása, a könyvtáros szakembereknek feladata. Érdemes a cikket a szülőknek is elolvasniuk és tájékozódniuk: gyermekkönyvtáraink ma már sok állandó foglalkozással és programmal várják az érdeklődő szülőket és kisgyermekeiket.

Pompor Zoltán
Mesemondás másképpen: Lázár Ervin meséinek etikai vonatkozásai
In: Debreceni Disputa: kulturális-közéleti folyóirat, 4. évf. 2006. 1. sz. p. 20-23.
http://www.deol.hu/disputa/2006/Disputa_06-01.pdf

Miért érezzük, hogy Lázár Ervin tündérmeséi ugyanazt a mesei katarzist nyújtják, mint a népmesék? Miközben a szerző megfejti Lázár Ervin meséinek titkát, mármint hogy a hagyományos népmesei rendet egy hasonlóan időtlen, egyetemes erkölcsiséggel írja felül, amitől hitelessé válik, - részletes összehasonlító elemzését kapjuk nép- és műmeséknek, a népmeséknek az ember életében betöltött szerepének, és a bontakozó gyermeki lélekre tett hatásának.

Pozsonyi Márta – Tóthné Balogh Ágnes
START óvodai fejlesztő program
In: Új pedagógiai szemle, 55. évf. 2005. 5. sz. p. 72-84.
http://www.ofi.hu/tudastar/start-ovodai-fejleszto

A szerzőpáros célja egy olyan eredményesen működő óvodai fejlesztőprogram bemutatása, amelyben a közoktatás különböző intézményei és szakemberei dolgoznak hatékonyan együtt a gyermekek optimális fejlesztése érdekében. A jelenleg is működő szakmai programot a szülők, a pedagógusok és a fenntartó közös elvárása hozta létre, megfelelve így a közoktatási törvénynek, amely kimondja: a gyermek joga, hogy képességeinek megfelelő fejlesztésben, nevelésben, oktatásban részesüljön.

R. J.
Könyvtári tagság babáknak
In: BAON [Bács-Kiskun online], 2008. január 24.
http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/konyvtari-tagsag-babaknak-116785

Az ország első bababarát terület címmel rendelkező könyvtára a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár. Mit jelent ez? Erre kapunk választ a cikkből.

Ranschburg Jenő
A tündérmesék lélektanából
In: ESŐ: Irodalmi lap, 4. évf. 2001. 2. sz. (nyár)
http://vfek.vfmk.hu/00000010/04.html#33

A neves pszichológus azt meséli el, a tőle megszokott, közérthető stílusban, hogy legjobb klasszikus tündérmeséink arról az ambivalenciáról, közös szülői és gyermeki küzdelemről szólnak, „mely lelkükben a szeretetből származó kötelezettségek <rabsága> és a függetlenségből eredő <szabadság> között zajlik”.

Réger Zita
Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. 2. kiad. Budapest. Soros Alapítvány, MTA Nyelvtudományi Intézete, 2002
http://www.nytud.hu/utak_a_nyelvhez/utak_reger.pdf

„Nyelvhasználatunk alakulása … nyitott folyamat, mint személyiségünk változása életünk különböző korszakaiban. Itt is, ott is, a továbbfejlődés képessége egyetemes emberi adottságunk. Hogy mindebben mennyire jutunk, az persze már nyelven kívüli tényezőktől függ: az iskolától, a társadalomtól és önmagunktól.
Reményeink e könyv hasznát illetően részben ez utóbbi témakörhöz kapcsolódnak. A jelen munka elsősorban szülőknek és pedagógusoknak készült. Szülőknek azért, hogy gyermekük nevelése során saját, ösztönösen alkalmazott nyelvhasználatukat megismerjék, megértsék és gyermekük nyelvi fejlődését tudatosan is segíteni tudják …
S ami a reménybeli pedagógus vagy pedagógusjelölt olvasókat illeti, e sorok írója azt reméli: a nyelvi szocializációs eljárások változatainak – és az emberi nyelvhasználati módok sokféleségének – a megismerése talán hozzásegíti őket ahhoz, hogy tanítványaik nyelvhasználatát megfigyelve az esetleges <másság> jeleit felismerjék, és elfogulatlanul, előítélet nélkül elfogadják. S ha erre képesek lesznek, akkor antropológiai, néprajzi kutatások nélkül is módot fognak találni a hídépítésre az otthonról hozott és az iskola által megkívánt nyelvhasználati és ismeretszerzési módok különbségeinek az áthidalására.”

Regős Judit
A képzelet fejlődése: A két-három éves gyermek játékai
In: Szülők Háza Családi Portál
http://www.szulokhaza.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=83:a-kepzelet-fejldese&catid=47:programajanlo&Itemid=46

A cikk fontos része a „Mese minden mennyiségben” című fejezet, amelyből megtudhatjuk, mit és hogyan olvassunk, nézzünk 2 éves gyermekünkkel.

Regős Judit
Ki vagyok én?: A kétéves gyermek játékai
In: Szülők Háza Családi Portál
http://www.szulokhaza.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=82:ki-vagyok-en&catid=47:programajanlo&Itemid=46

A kétéves gyermek játékai között is helyet kell kapjon a mesélés, a könyvvel való foglalatosság.

Regős Judit
Mindent ki kell próbálni: A másfél-kétéves gyermek játékai
In: Szülők Háza Családi Portál
http://www.szulokhaza.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=81:mindent-ki-kell-probalni&catid=47:programajanlo&Itemid=46

A másfél-kétéves gyermek játékai közé már odatartozik a könyvvel való ismerkedés. Milyen történeteket válasszunk, hogyan meséljünk, - erről is szól röviden a szerző.

Regős Judit
Tárulj világ, tárulj elém!: A három-négy éves gyermek játékai
In: Szülők Háza Családi Portál
http://www.szulokhaza.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=84:tarulj-vilag-tarulj-elem&catid=47:programajanlo&Itemid=46

A szabály- és szerepjátékokon, az alkotó jellegű tevékenységeken kívül a mozgás, a zene és a könyvek, mesélés témakörét is érinti a szerző.

Regős Judit
Több idő marad a játékra!: Játék egyéves kortól másfél éves korig
In: Szülők Háza Családi Portál
http://www.szulokhaza.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=80:toebb-id-marad-a-jatekra&catid=47:programajanlo&Itemid=46

Már ebben a korban érdemes bevezetni gyermekünket a könyvek világába. Hogyan tegyük? Erre válaszol röviden a szerző.

Restyánszki Lászlóné
Olvasóvá nevelés a baktakéki iskolaotthonban: Ajánlás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelő és oktató általános iskolák számára
In: Új pedagógiai szemle, 51. évf. 2001. 7-8. sz. p. 185-189.
http://www.ofi.hu/tudastar/restyanszki-laszlone

„Az olvasóvá nevelés és nevelődés folyamata több forrásra épül. Az alapfeltételek közül domináns a tanuló szociokulturális háttere: a szülők iskolázottsága, a munka világában elfoglalt helyük, beszédstílusuk, életvitelük, magatartási megnyilvánulásaik, értékrendjük, olvasási szokásaik, az otthoni könyvek száma és azok kulturális értékszintje. A gyermekek ellátottságának és gondozottságának mértéke meghatározó az olvasóvá nevelődés során. Magyarországon jó néhány iskola van, ahová olyan tanulók érkeznek, akik az olvasóvá nevelődés alapfeltételeivel egyáltalán nem vagy minimális szinten rendelkeznek. Az iskola (alapként az óvoda) feladata, hogy felkeltse az olvasás iránti vágyat, nyitott legyen a tanulói kíváncsiság kielégítésére, és olyan körülményeket teremtsen, melyek ezeket az igényeket felszínre tudják hozni a gyermekben.”

Rigó Béla
Mesebeszéd
In: ESŐ: Irodalmi lap, 4. évf. 2001. 2. sz. (nyár)
http://vfek.vfmk.hu/00000010/04.html#33

Az írás a Kincskereső című folyóirat főszerkesztőjének lebilincselő eszmefuttatása: a mesék keletkezéséről – a mesék térképezik fel és magyarázzák meg először a világot – a meséket hallgató kisgyermekről – minden ember élete megismételt evolúció, ezért a gyerekek világában élők könnyebben értik az emberiség gyerekkorát is – és a neki mesélő felnőtt felelősségéről – amelyik gyereknek nem mesélnek, az a gyerek károsodást szenved.

Sándor Csilla Mária
Magyar Gyermekkönyv Intézet: Egyelőre virtuálisan
In: Fordulópont, 49. sz., Fordulat a gyermekkultúrában? 12. évf. 2010. 3. sz. p. 47-51.
http://www.fordulopont.hu/FP-49_sandor%20csilla.pdf
Mindenkinek, aki gyermekekkel foglalkozik, érdemes tudnia!

„2010. április végén a VI. Gyermekirodalmi Fesztiválon a Művészetek Palotájában megtelt a konferenciaterem, a hallgatóság várakozó kíváncsisággal ült a székekben. Sokak fejében az járt, hogy vajon milyen esélye van mostanában egy régóta tervezett, kifejezetten a gyermekirodalommal foglalkozó intézet megszületésének. A beszélgetés részvevői (Budai Katalin, Boldizsár Ildikó, Pompor Zoltán, Csík Tibor, Sándor Csilla) azt járták körül, hogy milyen célok hívnák életre és milyen módon tudna működni a Magyar Gyermekkönyv Intézet. Csík Tibor, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) képviseletében nagylelkű gesztussal felajánlotta, hogy a megalakuló intézetnek lehetne székhelye az OPKM, fenntartói szerepet azonban nem tudna vállalni. A beszélgetést megelőzően néhány héttel a Facebookon létrejött az Intézet virtuális változata, és viszonylag hamar tömegesen csatlakoztak a kezdeményezéshez. Jelenleg 455 rajongója van, és ez a szám napról napra bővül. Bár konkrét előrelépés a megalapítást illetően nem történt, mégis elindult valami: összeállt egy szakmai koncepció, melynek alapján tárgyalások folynak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális területéért felelős szakembereivel.”

Schüttler Tamás (szerk.)
„Az anyanyelv élménye a beszélgetésnél kezdődik”: kerekasztal-beszélgetés.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Gereben Ferenc olvasásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Kelecsényi László tanár, a Fazekas Mihály Gyakorlóiskola igazgató-helyettese, Nagy Attila olvasáskutató, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, Vekerdy Tamás pszichológus, a KOMA Kuratóriumának tagja. Szerkesztőségünket Schüttler Tamás képviselte.
In: Új pedagógiai szemle, 51. évf. 2001. 10. sz. p. 128-135.
http://www.ofi.hu/tudastar/anyanyelv-elmenye

„… kísérletet teszünk annak elemzésére, milyen okok játszanak szerepet a felnövő generációk nyelvi és olvasási kultúrájának elszegényedésében, és választ keresünk arra, hogy milyen lehetőségei vannak az információs korban az iskolának arra, hogy a hagyományos kultúrát ne szoríthassa háttérbe az információs és kommunikációs technikai (IKT) eszközök terjedése.”

Schüttler Vera
Mi is az az Ovi-Suli? – Beszélgetés Baksay Lászlónéval, az Ovi-Suli vezetőjével
In: Új pedagógiai szemle, 47. évf. 1997. 7-8. sz. p. 173-179.
http://www.ofi.hu/tudastar/mi-is-az-ovi-suli

A beszélgetésből megtudhatjuk, hogy egyrészt milyen pedagógiai feladatokat jelent az óvodai nevelési program iskolai adaptációja, másrészt milyen módszertani tapasztalatokat szereztek az Ovi-Suli eddigi működésével kapcsolatban.
A program lényege: a 3-6 éves gyerekek számára készült, jól bevált óvodai pedagógiai program kiterjesztése az általános iskola első két évfolyamára is. A blokksémás tanítási-tanulási modell a kognitív pedagógiára épül, amelynek középpontjában a fogalomalkotás fejlesztése áll. Különböző blokkokba osztják azokat a témákat, amelyek köré szerveződik a havi, a heti és a napi életük. A témák négyhetes ciklusokban követik egymást. A hét egyes napjain mindig az adott blokk egy eleme válik hangsúlyossá, - a hét öt napjának megfelelően öt tevékenységelem, amelynek egyike a mesedramatizálás.

Simonyi Gáspár
A mese csodája
In: Új katedra, 2. évf. 2009. 3. sz. p. 16-17.
http://www.ujkatedra.hu/archivum-090604-2

„A mesék pszichológiai jelentőségét számtalan lélektani irányzat elismeri és vizsgálja, sőt bizonyosan használják is mentális gyógyításra. Nem csoda, hiszen a mesék birodalmába lépve ugyan elvesznek a tudomány és a logika határvonalai, ám mégis az életről tanítanak, érzelmi kapaszkodókat nyújtanak, és segítik az egészséges énkép kialakulását.”

Stiblár Erika
Miért a népmese? – egy pszichológus érvei
In: Elektronikus könyv és nevelés, 8. évf. 2006. 2. sz. p. 71-74.
http://www.tanszertar.hu/eken/2006_02/se_0602.htm

A szerző „a népmesékkel való foglalkozás titokzatos és bonyolult világba csábít bennünket”. Több tudományterület foglalkozik a népmesével, s a szempontok, nézőpontok is sokszínűek.
Pszichológusként arra keresi a választ, miért a népmese legyen életünk része. Végső konklúziója: ha lélek dolgozik a mesével, abból „személyes élményeket felidéző történet válik, melyből mindig azok az elemek emelkednek ki és fogalmazódnak meg üzenetként, melyekre a léleknek mindenkor a leginkább szüksége van”. „Éppen ezért a mese átélése, életre keltése legtöbbször fontosabb, mint értelmezése, avagy a tanulság kiemelése.”

Stiblár Erika
A népmesék pszichológiája
In: Népmese honlap, 2007
http://www.nepmese.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=49&Itemid=37

A szerző a következő kérdésekre ad választ röviden: mit „tud” pszichológiai szempontból a népmese, mik lehetséges lélektani funkciói, hogyan hat és mik a mesével való találkozás feltételei.

Szabó Zsolt
Benedek Elek a gyermek- és ifjúsági irodalomért: A mese szerepe a nevelésben és a kommunikációs készség fejlesztésében
In: Könyv és nevelés, 5. évf. 2003. 2. sz. p. 93-98.
http://epa.oszk.hu/01200/01245/00018/20SzaboZs.html

A cikkben rövid átfogó képet kapunk Benedek Elek egyedülálló teljesítményéről, amelynek köszönhetően a magyar falusi közösségekben élő mesemondás, a kizárólag szájhagyomány útján terjedő népmesei hagyomány meghódította a városi polgári kultúrát is, s máig hat. Tőle származik az a ma is modernnek nevezhető elv, melynek lényege, hogy a gyermekek és serdülők számára a legmagasabb színvonalon írott, szerkesztett szellemi táplálékot kell biztosítani.

Szenczi Beáta
Olvasási motiváció: definíciók és kutatási irányok
In: Magyar pedagógia, 110. évf. 2010. 2. sz. p. 119-147.
http://www.magyarpedagogia.hu/document/Szenczi_MP1102.pdf

A szerző az olvasási motiváció nemzetközi szakirodalmának áttekintésével felvázolja azokat az irányvonalakat és elméleti kereteket, amelyek mentén az olvasási motiváció az olvasási tevékenység megindítója és fenntartója. Ír még az olvasás válságáról, és a különböző motivációs módszerekről, ezek eredményeiről, közte az iskoláskor előtti, kisgyermekkori otthoni – óvodai / iskolai fontosságáról is.

Szendrei Boglárka
Interjú a szerzővel [Szilágyiné Gálos Ildikóval]
In: Az olvasóvá nevelés megalapozása – honlap http://olvasovanevels.gportal.hu/gindex.php?pg=33284312&nid=5756297

Az informatikus könyvtáros hallgató szakdolgozatírása kapcsán készített interjújából nemcsak Szilágyiné Gálos Ildikóval, az „Olvasóvá nevelés megalapozása óvodás kortól kisiskolás korig” című hiánypótló módszertani kézikönyv szerzőjéről tudunk meg többet, hanem a kérdésekre adott válaszok alapján a kisgyermekkori olvasásra nevelés legfontosabb kérdéseiről is tájékozódhatunk.

Szigethy Ildikó
Az ölbeli játékok szerepe
In: Anyanyelv-pedagógia: Pedagógiai folyóirat magyar nyelven tanító pedagógusoknak, 3. évf. 2010. 2. sz.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=268

Az óvónő szerző a diszlexia és diszgráfia kapcsán számol be megdöbbentő tapasztalatairól. Sokasodnak az óvodába kerülő 3 évesek között a megkésett beszédfejlődésűek, a másfél évesek szintjén kommunikálók – csak mutogatni tudók, - akik többnyire mozgásfejlődésükben is lemaradtak. Egyik okát a mai gyermek rengeteg utazásában látja, amikor a kocsi hátsó ülésébe bekötve hallják csak a szülők beszélgetését, nem látva arcukat, gesztusaikat. Így a gyermekek félfigyelőkké válnak, amit még súlyosbít, ha a szülők nem élőszóban mesélnek nekik. A szerző saját gyakorlatukat idézve írja le ezeknek a problémáknak egyik eredményes feloldási módját, az ölbeli játékok szerepét a fejlesztésben.

Szilágyi Mária
A mese szerepe a gyermeki személyiségfejlődésben
In: Elektronikus könyv és nevelés, 9. évf. 2007. 3. sz.
http://epa.oszk.hu/01200/01245/00035/szm_0703.html

A szerző a 2007. márciusában megrendezett IV. Veszprémi Mesefesztiválról számol be, ahol a média képviselői, szakemberek, valamint pedagógusok és szülők mondták el véleményüket arról, hogy milyen fontos a kisgyermekeknek a mesehallgatás. „A Konferencia legfőbb tanulsága: … a meséken felnövő gyermekek fantáziavilága gazdagabb, változatosabb, kreatívabb, mint akik mindebből kevéssé, vagy egyáltalán nem részesültek!”

Szilágyiné Gálos Ildikó
Olvasóvá nevelés: [ppt]
Elhangzott a Könyvtárostanárok XII. Nyári Akadémiáján, Pécsett, 2009. június 30. – július 3.
In: Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény honlapja
http://pihgy.hu/files/szilagyine_konyvbemutato.pdf

Az „Olvasóvá nevelés óvodás kortól kisiskolás korig” című mű szerzőjének diasorozata kitűnő összefoglalás, és hasznos segítséget jelent a szakembereknek a téma bemutatásában. Fő témái, fejezetei: a kézikönyv felépítése, megoldási pontok, az olvasásra nevelés célja és szakaszai, a könyv megszerettetése a családban, az óvodában és korosztályonként, a nyelvi-kommunikációs és irodalmi-esztétikai nevelés, mesekorszakok, a mesei kettős tudat, a belső képek, az iskola szerepe az olvasóvá nevelésben, a Módszertár CD-mellékletének felépítése, könyvtárosi praktikák.

Szinger Veronika
Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért
In: Anyanyelv-pedagógia: Pedagógiai folyóirat magyar nyelven tanító pedagógusoknak, 2. évf. 2009. 3. sz.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=184

„Az utóbbi néhány évtized olvasáskutatásainak szövegértési mutatói szükségessé tették, hogy a szakemberek megoldást találjanak a problémák csökkentésére. Iskolai szinten imponáló eredményekről olvashatunk: a metakognitív olvasási stratégiákról és a folyamatolvasás alkalmazásáról. Jelen írás azt vizsgálja, hogy ennek az alsó tagozaton már bevezethető módszernek milyen elemei használhatók fel az óvodai mesélésben, azért, hogy egyrészt fejlesszük a gyerekek szóbeli szövegértését, másrészt előkészítsük, megalapozzuk az olvasott szöveg megértését. A cikkben egy kipróbált mesekezdeményezés-tervezet is helyet kapott, amely az interaktív, szakaszos mesebemutatást valósítja meg, különböző olvasásstratégiai elemek alkalmazásával.”

Szinger Veronika
Az írás-olvasás előkészítése az óvodai programok tükrében
In: Anyanyelvi nevelési tanulmányok I. / szerk. B. Nagy Ágnes, Szépe György. Pécs. Iskolakultúra, 2005. p. 184-199. (Iskolakultúra-könyvek; 29.)
http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/books/anyanyelvi_nevelesi_tanulmanyok_1.pdf

„Az olvasóvá nevelés nem az iskolában, hanem sokkal korábban kezdődik, s magába foglalja a gyerekek kognitív és nyelvi képességeinek fejlesztését, valamint a környezet olvasási szokásait.” A könyvekkel, az írott szó világával kialakuló kapcsolatban, a gyermek sikeres olvasóvá nevelésében elsődleges szerepe van a családnak, később az óvodapedagógusoknak.
A szerző a családon belüli „írás-olvasás esemény” jellegzetességeinek bemutatása után az Óvodai nevelés országos alapprogramját és 14 óvodai programot elemez olyan szempontból, hogy az egyes dokumentumok hogyan értelmezik az írás-olvasás előkészítésének fogalmát, milyen eltérések vannak a készség- és képességfejlesztés terén.

Szinger Veronika
Kivárás és bontakozó írásbeliség – Hagyomány és újszerűség az óvodai írás- és olvasás előkészítésben
In: Elektronikus könyv és nevelés, 9. évf. 2007. 1. sz.
http://epa.oszk.hu/01200/01245/00033/seged_0701/szv.pdf

A tanulmány kísérletet tesz az óvodapedagógiában érvényesülő két domináns – látszólag ellentmondásos – teória, megközelítési mód jellegzetességeinek bemutatására.
Az egyik a kivárás elmélete, amelynek során a részkészségek és a nyelvi tudatosság fejlesztése történik az írás és olvasás megalapozása érdekében, a másik a bontakozó írásbeliség, amelynek alapja a gyermek természetes kíváncsiságának kielégítése és az olvasással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása. 

Szinger Veronika
Mese az óvodában: Könyvvel vagy anélkül?
In: Fordulópont, 39. sz., Sorsunk mesekönyve? 9. évf. 2008. 1. sz. p. 64-72.
http://www.fordulopont.hu/_FP-39_szinger.pdf

A meseolvasásnak is megvan a maga módszertana. A címben föltett kérdésre válaszolva a szerző vázolja az olvasás családon belüli szerepét, majd az írás és olvasás fejlődésének legkorábbi fázisát, az úgynevezett bontakozó írásbeliséget. Összegzésében megállapítja: „a címben használt <vagy> nem állja meg a helyét, indokoltabb az és kötőszó használata (könyvvel és nélküle!). A mesélés szertartásához éppúgy hozzátartozik a kívülről mondott mese meghitt intimitása, mint a mesekönyv varázsa és gyakorlati haszna.”

Szinger Veronika
Nagycsoportos óvodások írásbeliséggel kapcsolatos tudása és tevékenységei
In: Elektronikus könyv és nevelés, 11. évf. 2009. 2. sz.
http://epa.oszk.hu/01200/01245/00042/szv_0902.htm

Gyermekeinknek már „jóval az iskoláztatás előtt vannak már benyomásai, (rendezetlen) ismeretei a vizuális nyelvről, az üzenetek vizuális megjelenítési lehetőségeiről.” Ez az írásbeliséggel való indirekt találkozás már kisgyermekkorban előmozdítja a nyelvi fejlődést, motiválja az olvasással kapcsolatos tevékenységeket, tehát az olvasóvá nevelés nem az iskolában, hanem sokkal korábban kezdődik. A cikkben leírt végtelenül érdekes kutatásból megismerhetjük ezeket az indirekt tudásokat. A vizsgálat eredményeként a szerző igazolja, hogy „az írásbeliségről való tudás, az azzal kapcsolatos viselkedési és magatartásminták már iskolába kerülés előtt, óvodáskorban is tetten érhető különbséget mutatnak, és ez a különbség összefüggésbe hozható a család (a szülők) szociokulturális helyzetével, a családon belül jellemző írás-olvasás események gyakoriságával”.
Ennek pedagógiai következménye, hogy iskolába lépve a gyermekek nem azonos szintről kezdik meg az írás és olvasás formális keretek közötti elsajátítását. Éppen ezért a család mellett alapvető fontosságú az óvoda szerepe”, … „hogy tudatos nyelvi fejlesztéssel, nyelvileg is ingergazdag környezet biztosításával készítsék elő az olvasás- és írástanulást.”

Tancz Tünde, Duzmathné
A népmese, mint neveléstörténeti forrás
In: Ezerszínű világ: dolgozatok a neveléstörténet köréből / szerk. Kéri Katalin. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Tanárképző Intézet, 2000. (Mozaikok a nevelés történetéből; 5.)
http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/ezerszin/ezersz06.htm

„A mesei hagyomány univerzális tudásanyagot hordozott, melyben - ha elemi szinten is - minden fontos ismeret, szükséglet helyet kapott, együtt élt. A gyermekek nemzedékről nemzedékre ebbe az öröklődő tradícióba születtek bele. Az ember számára a mesék óriási segítséget jelentettek. Modellt szolgáltattak az élet eseményeihez, a világ megértéséhez, ahhoz, hogy megtalálják helyüket a világban. A mese azonban nem valóság, hanem a valóság lényegének megragadása. Ezen a hétköznapi szinten tehát modell, mely világunk értelmezését hagyta (hagyja) gyermekeinkre. A mesei történetek a közösségi és a családi élet, illetve nevelés belső, bizalmas emlékeit is őrzik, melyekből több életben maradt, mint azt az első látásra vélnénk. Ezen emlékképek és jelképek megfejtése nem könnyű feladat.”

Tancz Tünde
Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben
In: Anyanyelv-pedagógia: Pedagógiai folyóirat magyar nyelven tanító pedagógusoknak, 2. évf. 2009. 2. sz.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=161

„A klasszikus mesék egyre inkább háttérbe szorulnak a mindennapokban, így a nevelőmunkában is elvesztik kiemelkedő szerepüket. A pedagógiai gyakorlat mintha megfeledkezne anyanyelvi és személyiségformáló funkcióikról. A mesék történetei nyilvános és mentális szerepekkel rendelkező szociális reprezentációk. Olyan tudást közvetítenek, amely segíti a kultúrába való belenevelődést, a nyelvelsajátítást, a szocializációt, valamint az identitást is meghatározza. A tanulmány a népmese anyanyelv-pedagógiai és pszichológiai értékeire, felhasználhatóságára hívja fel a figyelmet. Bemutatja azokat a fejlesztőfunkciókat és korrekciós hatásokat, amelyek lehetőséget kínálnak az anyanyelvi nevelés célkitűzéseinek megvalósítására a kora gyermekkorban. Gyakorlati példákkal igazolja, hogy a meseszövegek hatékony eszközei a kommunikációs kompetenciák fejlesztésének, a multikulturális nevelésnek és a személyiségformálásnak.”
A cikk fejezetcímei: A népmese megközelítései, Mese és szocializáció, Meseszöveg és mesevilág, A gyermek és a mese megfelelései, A mesehallgatás alkalmai, A mesék szerepe az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztésben, A meseválasztás kívánalmai az óvodában (korcsoportonként), Mesemondás, mesebemutatás, Mese és szemléltetés, A mese tartalmához szorosan kapcsolódó módszerek (Meseprodukció: a gyermekek önálló mesemondása, Mesefolytatás, Mesebefejezés, Gyermekmese egy-egy mesehősről, Meseátstrukturálás, Közös vagy egyéni mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva, Mesemimetizálás, Mesedramatizálás, Bábjáték), Mesék a multikulturális nevelésben.

Tancz Tünde, D.
Új paradigmák a neveléstörténetei kutatásban: a népmese mint a szociális reprezentáció adekvát műfaja
In: Valóság, 45. évf. 2002. 9. sz. p. 42–54.
http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=330&lap=1

„A mese olyan kerek egész alkotás, amelynek megfejtésére törekszünk, miközben talán éppen az elemezgetésével veszítjük el végleg a komplexitását. Az értelemkeresésre, az analizálásra mégis nagy szükség van. A kultúrák párbeszéde mélyebb, dinamikusabb kultúrakép megrajzolására, kialakítására ad esélyt, arra ösztönöz, hogy az állandó újrafelismerések hermeneutikai tapasztalatával szemléljük a történelmi–társadalmi, kulturális, művelődési és pedagógiai alakulásfolyamatokat. A népmesei hagyománykincs tudományos megalapozottságú, egzakt vizsgálata a pedagógiai teória és praxis számára egyaránt segítséget jelent a szocializációs hatások, a pedagógiai–pszichológiai jelenségek értelmezésében.”

Töttösi Adrienn
Mesés táplálkozás?: A hamuban sült pogácsától a Scooby Snackig
In: Fordulópont, 45. sz., Valóságcsapdák? 11. évf. 2009. 3. sz. p. 68-78.
http://www.fordulopont.hu/FP-45_tottosi.pdf

A szerző a mesékben előforduló táplálkozással kapcsolatos motívumok elemzésén keresztül sarkall tanúságainak felhasználására a mindennapi életben, a fizikailag és lelkileg egészséges kisgyermek nevelése érdekében.

Turai Julianna
Irodalmi pedofília: Interjú Dr. Steklács Jánossal, KF-TFK Humán Tudományok Intézetének intézetigazgató főiskolai tanárával, olvasáskutatóval
In: Hetek: Országos közéleti hetilap, 13. évf. 2009. 41. sz. 10. 09.
http://www.hetek.hu/hatter/200910/irodalmi_pedofilia

A rövid interjúban az olvasáskutató is elutasítja a Stiblár Erika pszichológus nyomán irodalmi pedofíliának nevezett jelenséget, amely a felnőtteknél nem „bevált” művek gyermekeknek való „adagolását” jelenti. Ezek szorongást keltenek, s romboló hatásúak a személyiségre. Ilyenek például a mese- vagy rajzfilmnek álcázott, agressziótól átitatott animációs filmek.
A motivációban a család szerepe a döntő, innen származnak értékeink, gondolkodásmódunk, innen ered olvasmányválasztásunk igényessége is. Azok a gyerekek, akiknek mesélnek, s akikkel az olvasottakról sokat beszélgetnek, nagyobb eséllyel indulnak el a személyiség­fejlődés egészséges útján, mert a jó gyermekkönyv, a „meseirodalom olyan üzeneteket közvetít az emberi léleknek az ünneplőbe öltözött nyelv által, amelyek más csatornán keresztül nem érkeznek el hozzánk”.

Turai Juli[anna]
Még ma is élnek, ha meg nem haltak: A népmesék napjainkban
In: Pozsonyi Pagony Kft. honlapja, 2010. szeptember 29.
http://www.pagony.hu/meg-ma-is-elnek-ha-meg-nem-haltak

„Aktuálisak ma a népmesék? 2010-ben is érdekesek a gyerekeknek? Nem csak valami ízes, falusi nosztalgia miatt olvassuk nekik? Ó, dehogy! Egyszerűen nem tudnak kimenni a divatból, hiába sorakozik fel a másik oldalon a szupervicces, szuperizgalmas, szuperharmónikus, modern konkurencia. Valamit nagyon tudnak a népmesék, pedig hányszor hallotta őket az újabb és újabb generáció!”

Turai Julianna
A megsemmisülés forgatókönyve: Miért más a kibergyerekek agya, mint a szüleiké?
In: Hetek: Országos közéleti hetilap, 13. évf. 2009. 41. sz. 10. 09.
http://www.hetek.hu/hatter/200910/a_megsemmisules_forgatokonyve

A szerző, a szakirodalomban ma sokat idézett Susan Greenfield angol agykutatónő megrendítő eredményeit ismerteti röviden. Greenfield neurológusként azt kutatja, hogyan jön létre az agyban az egyéni tudat. Megállapítása szerint, az egyedi élettapasztalatok következtében az ember agyában olyan egyedi, senki máséra nem jellemző neuronhálózatok alakulnak ki, amelyek révén megjelenik az egyéniség, amely olyan fogalmi kereteket, narratívát alakít ki a maga számára, amelynek segítségével értelmezi a körülötte levő világot, és megalkotja értékrendszerét. Ennek a folyamatnak meghatározó eleme az olvasási kultúra, amelynek minősége háromféle forgatókönyv beteljesítésének lehetőségét rejti magában.
„Hogyan tehetnek szert gyermekeink egy gazdag személyiségre? Mindenekelőtt azzal, ha kisgyermekkoruktól beszélgetünk velük, sőt, mondókákat mondunk együtt, továbbá verseket szavalnak, és kívülről megtanulnak szövegeket. Ha szépirodalmat olvasnak, és eközben fizikailag is aktívak abban a világban, amelyben élnek, és ahol közvetlen, egyéni élményeket szerezhetnek. Így alakulnak ki ugyanis az agyban egyedi, az adott személyre jellemző kapcsolatok a különböző idegsejtek között. Minél kevésbé érvényesül a szöveg­értés és beszédkészség fejlesztése az oktatásban, nevelésben, a „folyamat" annál inkább győzedelmeskedik a „tartalom" fölött, azaz megvalósul „a megsemmisülés forgatókönyve".

Uhrin Csaba
A mesék bűvöletében
In: Meseutca – honlap, 2010. október 30.
http://meseutca.hu/site/index.php?l=61&text_index=941

Egy óvóbácsi vall óvodai meséléseiről, meséiről. „A mese bűvöletében – ezt láttam nap mint nap a gyerekek arcán. Úgy próbáltam olvasni, hogy gyakran tartsam velük a szemkontaktust, így együtt éltük át a történetet.”

Valakovicsné Lakatos Marianna
A mesék létjogosultsága, avagy kell-e nekünk népmese?
In: Elektronikus könyv és nevelés, 7. évf. 2005. 4. sz. p. 84-87.
http://www.tanszertar.hu/eken/2005_04/vlm.htm

Könyves világban szocializálódott felnőttként tudjuk, mennyire fontos a népmese nemcsak a kisgyermek fejlődése szempontjából, de hogy egész életre szóló útravalóul szolgál, s minden életkorban jelentősége van. De vajon hogyan látják ezt a már mediális környezetben felnőtt, mai tizenévesek! „Gyakran hallunk manapság a tizenévesek értékválságáról. Különösen a középiskolás korosztályra igaz, hogy a felgyorsult világ változásaira igen érzékenyen és sokszor nem pozitívan reagálnak … Kíváncsi voltam, hogy mit gondolnak tanítványaim a meséről és a népmeséről. Megkértem a kilencedikes és a tizenegyedikes tanulókat, olvassák el Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág c. gyűjteményéből A szegény ember szőlője című mesét, és válaszoljanak a következő három kérdésre írásban: Mit mond számodra ez a mese? (Mi a mondanivalója?), Szerinted példaképül állítható-e a mese főhőse a mai fiatalok elé?, Véleményed szerint van-e létjogosultsága mai világunkban a népmesének?”

Várjuk Olvasó-társak jelentkezését!
In: A Magyar Olvasástársaság honlapja, 2010 július 22.
http://www.hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=635:varjuk-olvaso-tarsak-jelentkezeset&catid=1:hirek&Itemid=50

„A Magyar Olvasástársaság a Kaposváron kipróbált Olvasó-társ programból országos mozgalmat szeretne indítani. Célunk, hogy egyetemisták és más önkéntesek rendszeresen vállaljanak felolvasást, együttolvasást az SOS Gyermekfalvakban, illetve hátrányos helyzetű cigány családok gyermekeivel.”

Vekerdy Tamás
Gyerekek, óvodák, iskolák. Budapest. Saxum, 2001. (Az élet dolgai)
http://utveszto.uw.hu/raktar/vekerdytamas_gyerekekovodakiskolak.pdf

„Gyerekek – óvodák – iskolák. Kimeríthetetlen téma. Különösen szülőknek. Itt most csak egy pillantást vethettünk azokra a főbb kérdésekre, amelyeket én a jelenlegi óvodák és iskolák szempontjából a legfontosabbnak tartok, és amelyekről azt gondolom, hogy nagyon nagy mértékben, sokszor döntő módon befolyásolhatják gyerekeink életét.” A tapasztalt és kedvelt pszichológus sok-sok példával teli kötetében olyan kérdésekről szól, mint hogy mire van szüksége a gyerekemnek - hogy boldoguljon, milyen óvodát, iskolát válasszak neki, milyen különórákra küldjem és mikortól, mikor és mivel teszek jót, ha hajszolom, vagy ha kímélem. Természetesen szó esik játékról, meséről, művészetekről, olvasásról, tévéről és számítógépről is.

Zóka Katalin
A meseválasztás kérdései az óvodában: A népmese helye az óvodai irodalmi-anyanyelvi nevelésben
In: Elektronikus könyv és nevelés, 9. évf. 2007. 2. sz.
http://www.tanszertar.hu/eken/2007_02/zk_0702.htm

„A mese, a mesehallgatás … nem csak az anyanyelvi nevelés lehetséges módja, hanem a személyiség különböző szféráit mozgósító tevékenység. … Az óvodás korosztály irodalmi meséinek kiválasztásában döntő szempont a népmesei tradícióhoz való viszony, a műfajképző elemek megléte, azok hiteles integrációja, asszimilációja, specializációja, esetleges inverziója lehet.” A szerző a következő kérdésekre válaszol cikkében: miért megfelelőek a népmesék az óvodás korosztály számára, valóban gyerekeknek való az eredendően felnőtt műfaj, nem ijesztőek-e a népmesék szörnyűségei a korosztály számára, az életre nevel-e a mese vagy elvezet a valóságtól, milyen meséket válogassunk ötéves kor előtt?

Zóka Katalin
Varázseszközök az óvodában: Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, verssel, mesével. Budapest. suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 (A világ befogadásának elérhetősége; 7.)
http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/varazseszkozok.pdf

Az óvodapedagógusok képzéséhez jegyzetként is használt kötet az új kompetencia alapú képzés szellemében készült. A szemlélet a tartalom árnyalt újrafogalmazását követelte, s eredményeként a következő témák hangsúlyosabbak: „az érzelmi intelligencia, a morális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az irodalmi nevelésben, értékszocializáció a mese segítségével; az irodalmi, anyanyelvi nevelés különbségei; a gyermeki befogadás jellemzői: a gyermeki versszeretet motívumai, <a gyermeki és a mesei megfelelései>; az irodalmi anyag kiválasztásának dilemmái, a válogatás szempontjai; a vers-mese tevékenység körülményei: motiváció, rítusok; ünnep az óvodában; az iskolaérettség nyelvi-kommunikációs feltételei: anyanyelvi kompetencia, illetve metanyelvi tudatosság.” 

↑ Fel ↑