A bibliográfia tartalma

Elsődleges törekvésünk volt a népmesék semmivel nem pótolható szerepét hangsúlyozandó, elsősorban ezek fejlesztő hatását bemutatni.
A népmesékkel, magukkal is, több tudományterület foglalkozik, s végtelenül színes a lehetséges szempontok száma. Mi sem tudtuk, nem is akartuk a népmesék korai fejlesztésben betöltött szerepe kapcsán ezt elhanyagolni, ugyanakkor nem tértünk ki részletesen, nem vettük fel bibliográfiánkba a népmesékkel, mint műfajjal foglalkozó irodalomelméleti, irodalomtörténeti műveket.
Gyűjteményünkkel célunk volt az is, hogy - a való élethez igazodva - komplex tárházát, válogatását nyújtsuk azoknak az ismereteknek és intézmények, szervezetek által nyújtott lehetőségeknek, amelyeknek célja – gyermekeink lelki és fizikai egészséges fejlődését szolgálni, s alapvetően kapcsolódnak a meséléshez, anyanyelvi fejlesztéshez. Így kerültek be bibliográfiánkba a gyermekek olvasásával, fejlesztésével foglakozó olyan vezető intézmények, szervezetek munkáját, törekvéseit bemutató írások, mint például az óvodáké, a Magyar Olvasástársaságé, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumé, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekciójáé, – nem titkolva célunkat, hogy minél többen megismerjék, s vegyenek részt programjaikon, csatlakozhassanak kezdeményezéseihez.

Itt, bevezetőnkben is, hadd hívjuk föl figyelmüket – tartalmi hasonlósága okán is – Szilágyiné Gálos Ildikó, bibliográfiánkban is szereplő honlapjára, könyvére és CD-jére, amely pedagógiailag hiteles szerkezetben tartalmazza e korosztály olvasóvá nevelésével kapcsolatos ismereteket.

Elsősorban a világhálón fellelhető, teljes szöveggel elérhető anyagokra összpontosítottunk, hisz célunk nem a tudományos kutatómunka segítése, hanem az érdeklődés felkeltése, a gyors és széles körű információ nyújtása volt – kiinduló pontot adni az esetleges további keresés, a könyv- és folyóirat-olvasás számára. A felvett dokumentumok kiválasztásánál figyelembe vettük a közérthetőséget és a leírtak gyakorlatban való alkalmazhatóságát, praktikusságát.

A tartalmi kérdésekről szólva, egy fogalmat szeretnénk még tisztázni: a korai olvasásfejlesztés nem jelenti a kisgyermekkorban történő olvasástanítást, hanem – ahogy majd az ajánlott irodalmakban is olvashatják – az olvasástanulásra való felkészítés nagyon felelősségteljes előkészítését.

A bibliográfia szerkezete

Igyekeztünk minél egyszerűbb szerkezetet létrehozni, ezért a témák, illetve fejezetek egymást követik, nem alkalmaztunk hierarchiát.

Tartalmilag azonban három fő területre bontható válogatásunk:

  1. elsőként a magyar népmesék autentikus gyűjteményeit ajánljuk, majd további meséket tartalmazó, meséket ajánló oldalakat (honlapokat), bibliográfiákat és gyermekfolyóiratokat;
  2. ezután következnek a szülőknek, nevelőknek szóló, korai fejlesztéssel foglalkozó cikkek, könyv- és folyóirat-ajánló, majd
  3. a szélesebb körű tájékozódást szolgálják a gyermekkönyv-kiadók, gyermekirodalmi szervezetek és gyermekeknek szóló rendezvényeket kínáló intézmények, illetve a programjaikban való informálódást segítő oldalak.

A rövidebb-hosszabb annotációkkal a felhasználókat szándékozzuk segíteni a tájékozódásban, a honlapok esetében pedig, a fejezet témájához illeszkedő rovataira (menüpontjaira) hívjuk föl a figyelmet – a gyors tájékozódás érdekében.

Az egyes fejezeteken belül betűrendbe soroltuk a tételeket.

A bibliográfia jövője

Több hónapnyi munka után is látjuk, hogy még sok autentikus irodalom kerülhette el figyelmünket. Naponta bővül az olvasásra méltó irodalmak, megismerésre váró oldalak (portálok) köre, – ez utóbbiak tartalmának, szerkezetének változásairól nem is szólva.
Ezért oldalunk naprakészen tartása, tartalmi, szerkezeti fejlesztése, mutatókkal, linkekkel való ellátása, használhatóságának záloga, amelyet a jövőben is vállalunk.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a munkánkban értékes szakértői segítséget nyújtó:
Kovács Mariannának, a Magyar Olvasástársaság tanácstagjának, a Százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár munkatársának,
Stiblár Erikának, a Magyar Olvasástársaság tanácstagjának, a Veresegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusának és
Szilágyiné Gálos Ildikónak, könyvtár- és médiapedagógusnak, a budapesti Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény pedagógiai szakértőjének.

Jó tájékozódást, sok mesés órát kívánnak a szerkesztők!

Tamásné Fekete Adrienn – főszerkesztő
az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtárának munkatársa
Deák Krisztina és Rabné Vajna Katalin – szerkesztők
az Eszterházy Károly Főiskola informatikus könyvtáros szakos hallgatói

Eger, 2011. szeptember 

↑ Fel ↑